A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Roboz István: Földreform és magyarság Csehszlovákiában 1918–1938

Telepes birtokok Területük száma (ha) Csehország 390 Morvao., Szilézia 191 Szlovákia 2054 Kárpátalja 222 2857 Látható, hogy a telepítések súlya Szlovákiára esett. Ezen belül is a tisztán magyarlakta területekre, itt hozták létre a legtöbb és legnagyobb területű telepeket. 1927 végéig 28 önálló községet hoztak létre magyarlakta területen, és 44 magyar községbe telepítettek cseh vagy szlovák telepeseket. Ezeknek összesen 17 472 nektár földet juttattak

77

, vagyis a szlovákiai telepes föld 77,75 %-át. A nemzetiségek kisemmizettségét jól szemlélteti a telepes tulajdonosok nemzetiségi megoszlása (1930-as évek végén)

78

: csehek és szlovákok 97,56 % ruszinok 1,51% németek 0,59% magyarok 0,34% Kárpátalján az első 100 telepes birtok közül egy volt szlovák, a többi cseh.

79 Ez utóbbi azt is jól mutatja, hogy a cseh imperializmus a szlovákokat sem kímélte, pedig ó'k elvben tagjai voltak a fiktív csehszlovák nemzetnek. A telepeseknek katonai-határőrizeti szerepük is volt. E tekintetben jellemzó'ek Hodza (ekkor mint földműveló'désügyi miniszter) 1922 januári szavai: „A Duna a mienk. A mi tulajdonjogunkat a Dunára nem szabad veszélyeztetni. A Csallóköznek megbízható földműveseknek a kezébe kell lenni. A lefoglalt birtokra szlovákokat és cseheket kell telepíteni, amennyiben pedig itthon nincs elég igénylő', külföldről hazaérkező' embereinket kell odatelepítenünk."

80 Ennek megfeleló'en csak a Csallóközben 22 új telepes falut hoztak létre, Érsekújvártól Ógyallán át egészen a Dunáig pedig valóságos telepes láncot alakítottak ki. A kolóniákat is a célnak megfeleló'en építették ki. Beton alapú, hosszú oldalukkal a telep külsó' oldalára néző házak és a telep közepén nagy pinceszerű táborhely volt jellemző' rájuk. A telepeseket katonai alakulatokba szervezték. Selská Jízda (Parasztlovasság) nevű szervezetük kezdetben a parasztságot foglalta magába, késó'bb nem paraszti elemekre is kiterjesztették.

81 Jelentős számban telepítettek haza külföldről — Jugoszláviából, Romániából, Lengyelországból, de még Amerikából is — cseheket és szlovákokat.

82 77 Magyar Kisebbség 1930./22. sz. 818. 78 OL К 200 FM Felvidéki földbirtokrendezési ügyek kormánybiztosa. Ált. ir. 1. cs. 23/1939. 79 Magyar Kisebbség 1930./22. sz. 819. 80 Nagy S. 1924. 224. 81 Jócsik K. 1940. 28. Tiszasalamon községben valóságos kis erőd volt a telep. Az egyik ház falán egy freskó díszlett, amely egy halinás szláv vitézt ábrázolt. Alatta Húrban egy Î 848-as verséből származó idézet: „Kto jak slovak citi,/ nech sa sable chiti!" Magyarul: aki szlovákul érez, ragadjon kardot! Koczor Gyula és képviselőtársainak már idézett interpellációjának bizonyító apparátusa tartalmaz egy részletes térképet is a Poszony és Komárom körüli telepítésekről. A térképen jól látható, hogy Komárom körül a Dunától kiindulva és a Dunához visszatérve félkörben telepes láncot hoztak létre, és ugyanilyen telepes lánc veszi körül Pozsonyt is kelet felől. OL К 63 7/6. 3733/927. 82 Magyar Kisebbség 1927./18. sz 657. és 1930./22. sz. 819. A Slovak írja 1926 áprilisában, hogy a cseh légionisták Szlovákiába való telepítése után a földhivatal telepítő akciót kezd a külföldi csehekkel. Eddig a Bánságból 800 cseh család költözött át, folyamatban van 50 romániai cseh család telepítése, és még 500 várja Romániában, hogy hazahozzák, és földet adjanak neki. 5 739 2 319 22 473 3 013 33 544 306