A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Roboz István: Földreform és magyarság Csehszlovákiában 1918–1938

mezó'gazdasági munkás.

63 Növelte a földkérdés súlyát, hogy az államfordulat után a magyarok kiszorultak a közigazgatási és közszolgálati pályákról.

64 A cseh csapatok bevonulása után tömegesen bocsátották el a magyar alkalmazottakat a postától és a vasúttól, megvonva tőlük nyugdíjjogosultságukat is.

65 Szlovákia és Kárpátalja földjének 26,2 %-a került lefoglalásra (1614 658 ha). Mivel a mezőgazdaságilag művelt föld nagy része a déli területen helyezkedett el, továbbá mert a csehszlovák birtokpolitika elsősorban a szántók szétosztására irányult az igénybevétel erősebben érintette a magyarlakta déli járásokat. A 23 déli járásban (ezekben a magyarság meghaladta a lakosság 20%-át, ezért ezeket magyar jellegű járásoknak tekintették) a birtokok 33,1 %-át, 360 146 hektár földet vettek igénybe. A magyar birtokosoktól 282 415 hektárt (78,4%), az egyháztól 64 837 ha-t, és szlovákoktól mindössze 667 ha-t (0,2%).

66 Kárpátalja tekintetében nem állnak rendelkezésre pontos adatok, csak becslésre van lehetőség. Azt már láttuk, hogy a reform céljaira mindössze 248 909 hektárt foglaltak le. Az egész Felvidéken a földreform során kiosztott föld (mezőgazdasági, átlagában):

67 0,03 ha (házhely) 21 759 személy = kb. 630 ha ebből magyar 746 személy 1,19 ha 160 311 személy = 189 968 ha ebből magyar 10 729 személy 17,26 ha (főleg légion.) 2 257 személy = 38 956 ha ebből magyar 4 személy 120,78 ha (maradékbirtok) 479 személy = 57 854 ha ebből magyar 22 személy 287 408 ha Ezen adatok alapján csak a juttatottak számát és az összes kiosztott területet vehetjük számba mint abszolút adatot. A magyarságra jutó kiosztott terület a táblázat alapján a juttatottak és az átlagértékek szorzata lenne, de éppen mivel átlagokról van szó, nem értékelhetők biztos alapadatként. Az azonban kitűnik, hogy az egész Felvidék lefoglalt mezőgazdasági földjének (495 902 ha) csak 58 %-a került kiosztásra, a leginkább rászorulók, nincstelenek és kisgazdák ennek is csak a 66 %-át kapták. A kiosztásra nem kerülő földet állami kezelésbe vették, vagy visszaadták a volt tulajdonosoknak. Kárpátalján mindössze 54 693 ha-t adtak új tulajdonba, 42 549 ha-t visszaadtak. A kiosztott földből Szlovákiában magyar igénylő összesen 26 863 hektárt kapott; ez az e területen kisajátított föld 20,61 %-a, 1/4-ét ennek is csak bérlet formájában (6736 ha). Átlagosan 1,5—2,5 hektár jutott igénylőként, gyakorlatilag a legtöbb esetben házhely minőségben,

68 és vonjuk le a 22 magyar maradékbirtokost (kormánytámogató politikusok), akik 80—120 hektárt kaptak jószolgálataikért. A kárpátaljai magyaroknak való juttatásról nincs adatunk, több dolog azonban arra utal, hogy ez minimális volt. Az összes juttatás maga is igen mérséklelt, de erre utal a következő szélsőséges példa is, amely minden bizonnyal nem volt egyedüli. Bátyú községben 63 Magyar Kisebbség 1927./18. sz. 655. 64 Janics K. 1971. 20. 65 Darvas J. 1938. 62. 66 OL К 200 FM 2250/1939. (1785.) 67 Ua. 68 Haltenberger I. 1938. 159. 303