A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Roboz István: Földreform és magyarság Csehszlovákiában 1918–1938

csak 23%-kal csökkent, és az összes mezőgazdasági terület 13, 47%-a még mindig ide tartozott. E kímélet a cseh és szlovák agrárburzsoáziának szolgált, akik az esetek többségében visszakapták birtokaikat. A 30-as évek végét illetó'en nem rendelkezem részletes adatokkal az egyes birtok­kategóriákról. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az évtized második felére befeje­ződő reformmunkálatok nyomán a 100 hektárt meghaladó területű gazdaságok aránya (ami a területüket illeti) 10,7%-ra csökkent, a 20 ha alattiaké pedig 66,2%-ról 70,5 %-ra nőtt. 48 A kisgazdák, földnélküliek, kisbérlők húsz év alatt 700 000 hektár földet kaptak, ebből 643 000 hektár volt a szántó. Ez azt jelenti, hogy a leginkább rászo­rulók az összes kiosztott, illetve igénybevett földnek 17,3 %-át, a szántónak kb. a felét kapták. És még ez sem jelentette a tényleges földhasználat lényeges kibővülését, hiszen az érintett 634 656 gazdának a többsége régi kisbérlő volt. 49 Alapvető változást a 30—100 hektárosok megerősödése jelentett, akiknek a számát a mintegy 2 300 maradékbirtokos (átlag 80—120 ha-ral, 226 000 ha összterülettel), a telepesek, valamint a 10—30 hektárral megerősített parasztok szaporították. A reform során létesítettek és kiosztottak kb. 2400 ún. erdős telepet is. A lefog­lalt földnek mintegy 10%-át államosították, amit aztán a földművelésügyi, a nemzet­védelmi minisztriumnak és a földhivatalnak adtak át. Érdekessége a csehszlovák reformnak, hogy az elkobzott földből — tekintettel politikai erejére — a katolikus egyháznak 145 000 ha-t visszaadtak. 50 A volt tulajdonosok kártalanítását ellentmondásosan (egyébként a törvények szellemében) hajtották végre. Cseh agrárszakértők számításai alapján a kártérítési Összeg csak mintegy 30—50%-a volt a birtokok eladási árának. 51 Ugyanakkor a jutta­tott a forgalmi árat fizette, megemelve a földhivatal adminisztrációs költségeivel. Ezek alapján a juttatott a kártérítési összeg 2—3-szorosát fizette a földhivatalnak, a földért. Példaként álljon itt a Miavai Bank egyik akciója. Annak ellenére, hogy a 289/1924 sz. ún. Banktörvény 7. §. с pontja tiltja, hogy a bankok ingatlanok parcellázásával foglalkozzanak, a Miavai Bank Pálffy Andor csallóközkürti 160 hold (92 ha) ingat­lanát csereszerződéssel 160 000 koronáért megszerezte, majd a földhivatal jóvá­hagyásával azonnal eladta a csallóközkürti magyar kisgazdáknak 400 000 koronáért. 52 A régi és az új tulajdonosok is jobban jártak volna tehát, ha a földhivatal kikapcsolá­sával köthették volna meg az adásvételi szerződéseket, legfeljebb az adásvétel adminisztratív kötelezettségének a fennállásával. Nem így történt. S az állam nemhogy átvállalta volna a kártérítés bizonyos hányadát (mint pl. Romániában), hanem 1000—2500 koronát inkasszált hektáronként. Meg kell azonban említeni, hogy a gazdák jelentős állami támogatásban részesültek. Mindenekelőtt a csehek és szlo­vákok. Földvásárlási, beruházási, forgótőke-gyarapítási kölcsönöket biztosítottak számukra, szaktanácsadással látták el őket, stb. Földvásárlási kölcsön esetén az állam a kölcsönösszeg 9/10 részéig szavatosságot vállalt a pénzintézeteknél. A parasztság nagy része, kihasználva a lehetőséget, óriási kölcsönöket vett fel, amit aztán a válság idején kellett fizetnie. 1929-ben a 70 milliárd korona becsértékű paraszti ingatlanra 30 milliárd korona bankteher nehezedett. A mezőgazdasági árak zuhanásával azonban még a kamatokat sem tudták törleszteni. 53 A gazdák fizetés­képtelensége oda vezetett, hogy a földhivatal maga képtelen volt behajtani követelé­48 Lengyel Gy. 1980. 18. 49 Berend — Ránki 1976. 280. és Dolmányos I. 1968. 365 50 Arató E. 1977. 87. 51 Magyar Kisebbség 1927./20. sz. 748. 52 Ua. 53 Haltenberger I. 1938. 160. 300

Next

/
Thumbnails
Contents