A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Roboz István: Földreform és magyarság Csehszlovákiában 1918–1938

seit. A gazdasági válság idején, 1930—31-ben a földhivatal megállapodást kötött a Jelzálogbankkal, miszerint a bank a földreform gazda-adósainak saját előírásai keretében rövidlejáratú (5 év) kölcsönt nyújt a földhivatallal szembeni tartozásaik kiegyenlítésére. A kölcsön tiszta eredményét a bank zárolt számlán a földhivatalnak beszolgáltatta. 1934-re 14 000 gazda volt késésben a Jelzálogbankkal szemben fennálló fizetési kötelezettségének teljesítésében. A bank azonban nem vállalkozhatott általános végrehajtásra, ez ugyanis az egész földreformot illuzórikussá tette volna. 1934-ben a földhivatal a Földműves Kölcsönös Pénztárak pozsonyi Szövetségével kötött megállapodást. Eszerint a még fennálló vételár-hátralékok mobilizálása céjából a szövetség hosszúlejáratú, 33 évre szóló ún. amortizációs kölcsönt nyújt azoknak, akik a földhivatalnak vagy a Jelzálogbanknak a parcellázásból kifolyólag még adósai.

54 A gazdasági válság és az azt követó' paraszti eladósodás tehát kérdésessé tette a földreform eredményeit, és különösen a keleti országrészekben, ahol az éhség és nyomor példátlan méreteket öltött. Egyetértőleg idézzük a CsKP VI. Kongreszszusának (1931) megállapítását: a földreform csak látszólag mérsékelte a kistermelők kisajátításának folyamatát, de nem állította meg. A válság nagy mértékben meggyorsította ezt a folyamatot, és lehetővé tette a banktőke behatolását a mezőgazdaságba.

55 Az 1920-as évek elejének társadalmi szerkezeti arányait a dolgozat elején vázlatosan ismertettük. 1921 és 1930 között, vagyis a reform döntő része lezajlásának időszakában a cseh országrészekben 13%-kal csökkent a mezőgazdasági lakosság, s vele az agrárkérdés nyomasztó súlya, Szlovákiában ugyanekkor 4%-kal nőtt, ami elsősorban az ipari leépítéseknek köszönhető. A lakosság foglalkozási megoszlása 1930-ban

56

: mezőgazd. ipar szolgáltatás cseh tartományok 30% 36% 34% keleti tartományok 67% 11% 22% A húszas évek fellendülése tehát csak az ország nyugati területein hozott érzékelhető szerkezeti módosulást. A magyarság A közép-kelet-európai térség államaiban végrehajtott földreformok közös jegye volt — már ahol jelentősebb reformot hajtottak végre és ahol jelentős számban élt nemzetiség — azok nemzeti jellege. A nemzetiségi területeken a földbirtokmegoszlás átalakítását mindenütt a nemzetiségek rovására hajtották végre. így történt Jugoszláviában, így Romániában, és ez alól nem kivétel Csehszlovákia sem. Az új állam létrejöttében oly nagy szerepet játszó demokratikus-nemzeti jelszavak helyébe az állam megalakulása után hamarosan a sovén nacionalista magatartás lépett. Mind a polgári, mind a munkáspártok a földreformnak nemzeti tartalmat kívántak adni. Milan Hodza 1919 májusában egy myjavai földműves tömeggyülésen kifejtette, hogy a földreformnak a magyar burzsoázia és nemesség gazdasági hatalmának meg64 OL К 200 FM Felvidéki földbirtokrendezési ügyek kormánybiztosa. Ált. ir. 1. cs. 1209/1939. 55 Ferenc L. 1978. 51. 56 Lengyel Gy. 1980. 36. 301