A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Roboz István: Földreform és magyarság Csehszlovákiában 1918–1938

és a 250 hektár területtel általában redelkezó' birtokokat az állami, községi és más közösségi gazdaságok kivételével. A kisajátítást kiterjesztette a lefoglalt birtokokon lévó' mezó'gazdasági ipari üzemekre is. Különleges esetben a lefoglalt birtok tulajdonságának maximálisan 500 ha volt meghagyható, ugyanakkor kimondta, hogy ahol égetó' a földszükség és a lefoglalt telkek nem elegendőek, 150 ha alatti földbirtok is kisajátítható. A kisajátított birtokokért késó'bb meghatározandó kártérítést írt elő, de kimondta, hogy nem kaphatnak kártérítést az ellenséges államok polgárai, a Habsburg-Lotharingiai volt uralkodócsalád tagjai, a nemesi alapítványi birtokok tulajdonosai. A törvény a két nagy parlamenti eró' kompromisszumát is kifejezte azáltal, hogy a lefoglalt föld kiosztását alternatív módon helyezte kilátásba : tulajdonul vagy haszonvételbe. Az 1919. június 11-én bejegyzett 330/1919 sz. törvény

17 intézkedett az Állami Földhivatal felállításáról, amely október 15-én kezdte meg működését. A hivatalt a törvény a minisztertanácsnak rendeli alá, továbbá beszámolási kötelezettsége van a nemzetgyűlés által 3 évre választott 12 tagú közigazgatási bizottság előtt. A földhivatal elnökét a köztársaság elnöke nevezi ki. A földhivatal a földreform végrehajtása során az államot képviseli, ő állapítja meg a lefoglalandó birtokokat, dönt a kiosztásról, a kártalanítás mértékéről, felügyel a gazdaságok rendes megművelése felett. A földhivatal így szinte korlátlan rendelkezési jogot nyert a reform lebonyolításának a módjában. A háború utáni rendezetlen viszonyokból és a kisajátítási törvény nyomán keletkező bizonytalanságból fakadó termeléscsökkenést volt hivatva kompenzálni a 341/1919 sz. (jún. 18.) kormányrendelet,

18 mely felhatalmazta a földművelésügyi minisztériumot, hogy a nem kellően megművelt birtokokon kényszerkezelést vezessen be. A földhivatal működésének beindulása után e felhatalmazás a hivatalra szállt át.

19 Hasonló megfontolásokból a földhivatalnak jogában állt a lefoglalt, de még az eredeti tulajdonos megművelése alatt álló gazdaságok működése feletti felügyelet. Amennyiben a felügyelő vagy a földhivatal a rendes megművelés súlyos veszélyeztetettségét állapítja meg, hivatalos kezelést (kényszerigazgatást) rendel el a tulajdonos költségterhére.

20 A nyugateurópai mércével mérve is fejlett csehszlovák szociális törvényhozás része volt ugyanezen törvény 21. §-a, mely kimondta, hogy a „földhivatal felügyeletet gyakorol a lefoglalt birtok mező- és erdőgazdasági alkalmazottai bér- és munkaviszonyainak rendes szabályozása felett, és azok betegségi, rokkantsági és öregségi illetményei felett..., hogy a lefoglalt birtok nyugdíjasainak illetményei javítása a birtok hozadékképessége szerint megtörténjék". A reformtörekvések elvi tisztázása önmagában nem hatott megnyugtatóan, a gyakorlati végrehajtást sürgették — a főleg a keleti területeken — meg-megújuló földfoglaló mozgalmak.

21 Szlovákiában a Szlovák Földműves Egyesület létrejötte után, 1919 tavaszától gyorsan alakultak a helyi földműves társaskörök, valamint a Szlovák Hon Egyesület helyi szervezeti (domovinák). Elterjedésüket elsősorban a földreform igénye motiválta, ami a Földműves Egyesület programjának is központi tétele volt. Hodza, az egyesület elnöke 1919 márciusában felhívást tett közzé, amelyben a helyi szervezeteket arra inspirálta, hogy állítsák össze az 500 kataszteri holdon (290 ha) felüli nagybirtokok, valamint a parasztok föld- és legelőigényének jegyzékét. Azt ígér17 Ua. 190—193. 18 Ua. 189—190. 19 570/1919. sz. (okt. 25.) kormányrendelet. Ua. 190. 20

118/1920. sz. (febr. 12.) törvény. Ua. 179—186. 21 OL К 26 ME1920. XL. 1672. A Felvidéki Liga ügynökhálózata egész évben szinte naponta informál földfoglalásokról. 294