A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

1943 Az elnök a rézgálic okszerű felhasználását szorgalmazta, hisz 1 hold szőlő után már csak 12 kg rézgálicot utaltak ki. Katonai célra ló-, kocsibehívás esetén a földművesek legtöbbször hasznavehetetlen állapotban lévő kocsival, szerszámmal jelentkeztek. A magyar mezőgazdaságot a német háborús gazdálkodás szolgálatába állították. Az árak emelkedése, a munkabérek csökkenése elsősorban a mezőgazdasági nincsteleneket és törpebirtokosokat sújtotta. A legfontosabb mezőgazdasági termékekre (gabona, kukorica burgonya, hús) kötelező beszolgáltatást írtak elő, hatósági árat fizettek, amikor már a fekete árak kialakultak. Megkezdődött a szarvasmarha, sertés, tej rekvirálása. A beszolgáltatási kötelezettségek évről évre kíméletlenebbek lettek. A tömeges katonai behívások miatt a mezőgazdasági munkák az otthonmaradottakra nehezedtek. Frank József a gyümölcsösök, őszibarackosok telepítéséről mondta el évtizedes tapasztalatait. Szakszerű felvilágosítást adott a talaj előkészítéséről, a fajták kiválogatásáról. Az őszi ültetést szorgalmazta. Ajánlotta, hogy a kisfákat 50—60 centis földkupacokkal kell védeni a téli fagyoktól. Egy másik gazdagyűlésen Köpe Dezső az Őszi gyümölcsfa-permetezés előnyeiről szólva kiemelte, hogy a pajzstetveket ősszel könnyebb irtani. A nagy érdeklődésre való tekintettel a minisztérium engedélyezte a mezőgazdasági tanfolyam megtartását, bár ritkán fordult elő, hogy ugyanazon a helyen két egymás után következő télen ilyet rendezzenek. Tandíj nem volt, tankönyvet, füzetet díjtalanul kapott a hallgatóság. A záróvizsgát kiállítás, majd a gazdakörben társas ebéd követte. 53 személyt ezüstkalászos gazdává avattak. Az ezüstkalászos gazdát nem hívták be frontszolgálatra. A közgyűlésen a főispán a termelés fokozására szólított fel mindenkit. A kormánybiztos a nemzeti széthúzás ellen emelt szót. Tájékoztatást adott a beszolgáltatásról, a feketepiac erősödéséről. Az újabb megpróbáltatásokhoz áldozathozatalt kért. Az 1943-as 220-as taglétszám 1944-re 340-re bővült. A szegényebb gazdák valóságos mentsvárat láttak a gazdakörben, pedig az utóbbi években tevékenysége a kormány és a város rendelkezéseinek továbbításában, a beszolgáltatások szorgalmazásában merült ki. A gazdák alig láttak hasznot a gazdaköri tagságból a vetőmagvak, vegyszerek beszerzése terén. 1943-ban a szőlő- és gyümölcstermesztésben visszaesés mutatkozott. Elhanyagolták a szőlőföldeket, mivel kevés védekező anyag állt a gazdák rendelkezésére, a legtöbb helyen a köztes vetést alkalmazták. A Kertészeti Felügyelőség nem tudott adni védőszereket a fák permetezéséhez, helyette a mechanikai úton való tisztítást végezték. 1944 Az életkörülmények, a termelés, az elosztás hónaponként rosszabbodtak. A lakosságot a fekete terményárak, élelmiszerárak állandó emelkedése sanyargatta. Szatymazon 1 hold gyümölcsös 2 szobás házzal 40 ezer pengőért kelt el. A tanyai lakosság az iparcikkek, ruhafélék, lábbelik beszerzésével küszködött. 258