A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

Hivatalos árak Árdrágítással 1 kg szalonna 4 P 60 f. 20 P 1 kg kenyér 58 f. 1 P 50 f. 1 kg tehéntúró 1 P 62 f. 3P 1 kg szappan 2 P 58 f. 6—8P 1 kg élősertés 2 P 60 f. 10 P 1 lt tejföl 2 P 40 f. 4P 1 lt mák 2 P 60 f. 6P 1 m

3 fa 24 P ПОР 1 q kukorica 13 P 26 P 5 hónapos malac 80 P 200—240 P 1 pár használt csizma 200—400 P Senki se mert elégedetlenkedni, különösen a német megszállás óta. A „Népszava" c. újságot évek óta rendszeresen megvették, olvasták, 1944-ben a régebbi számokat titokban továbbadták egymás között a földnélküliek és a szegényparasztok. A hadműveleti tervek szerint 1944. szeptember 13-án a szegedi 5. honvédkerületi parancsnokság a szatymazi „gyepüszállásra" vonult vissza. A parancsnokság 12 osztályából csak 5 maradt Szegeden, amelyeket a városban szétszórva helyeztek el. Irataikat ugyan továbbra is Szegedró'l keltezték, a városi telefonhálózatba több vonalba is bekapcsolódtak, de a parancsnokság Szatymazon dolgozott, ahol adóvevőkészülékkel és sokszorosító nyomdával rendelkeztek.

8 A gazdakör tevékenysége megnehezült. A vezetőség gyűjtést szervezett a szegedi bombakárosultak segélyezésére. A közellátási napokon először a hadbavonultak hozzátartozóinak osztották ki az őrlési engedélyeket, a jószágok után járó korpamennyiséget. Ők kapták meg leghamarabb az őszi és tavaszi vetőmagokat. A Szatymazi Gépszövetkezet a termények darálását megkezdte. A szűkös rézgálicmennyiség helyes beosztásáról, az új pótszerek alkalmazásáról a gazdakör a beszerezhető védekező anyagok figyelembevételével útmutatókat készített. Holdanként 4 kg rézgálic, 14 kg feketegálic és 4 kg rézmészpor járt minden gazdának. A rézmészport a fürtperonoszpóra elleni védekezésre használták a szőlő elvirágzása után. Egyre közelebbről hallatszott Makó felől az ágyúszó, amikor az utolsó gépesített és gyalogos német egységek visszavonultak Szegedről és környékéről. A nemzetközi út tele volt menekültekkel, főleg svábokkal. A felszabadulás előtti héten a vonatközlekedés megszűnt. A Szeged védelmére hátrahagyott magyar hadsereg felbomlott. Terjesen bizonytalan lett a Fehértó és szatymazi temető közötti terület kiépített lövészárkokban elhelyezett magyar utóvéd sorsa. A magyar tüzérség egyik megfigyelőállása a fehértói halászcsárda tornyában volt október első hetében. Utolsó ütegeit a neszürjhegyi iskola szomszédságában levő réten ásták be. Innen lőtték ki a fehértói halászcsárdát, mert azt már az orosz megfigyelők használták október 12-én. A magyar megfigyelők rövid ideig az Enyingi-féle szélmalomban tartózkodtak utoljára Szatymaz területén. 1944 szeptemberére a szatymazi katonaköteles férfiak 60—70%-át behívták frontszolgálatra. Több vagyonos gazda és fia mentesült a behívás alól. Akik otthon maradtak, azokat légó szolgálatra osztották be. Egész éjjel párosával járták a határt a 8 Kanyó Ferenc: Szeged kiürítése a felszabadulás előtt. Somogyi-könyvtári Műhely. 1984/4. 158. 259