A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

volt a Szatymazi Gazdakörnek. A gazdakör helyiségében a 100 terítékű ebéden részt vett a szatymazi és környékbeli tantestület, Gombkötő Antal tanfelügyelő vezetésével. Virág Vincze plébános az ünnepeltnek a gyermeknevelés terén egy emberöltőn át kifej'tett munkásságát, dr. Pálfy József a szatymazi templomépítés, a plébánia alapítása, a szeszfőzde, a fürdő létesítése érdekében végzett tevékenységét emelte ki. Dr. Fráter Zoltán a gazdakörben végzett áldozatkész munkáját köszönte meg, Dr. Falcsione Kálmán a nyaralók nevében üdvözölte.

5 1929—1930 A gazdasági válság következményeként a mezőgazdasági termékek árai katasztrofálisan visszaestek. A gazdakör működésében megtorpanás következett be. Az értékesítési bajokkal szemben tehetetlenek voltak, a gazdakör erőtlenné vált a gazdák védelmére. Viszont előtérbe került a mezőgazdasági ismereteket terjesztő szerepe, a gazdasági iskolával karöltve. Sok tennivaló akadt még, hisz a szatymazi gyümölcs és bor kiváló íze miatt vált kedveltté, de a külfölddel való versengésben a mennyiséget és a minőséget illetően alulmaradt. A Fehértói Gazdakörben Wagner Adolf és Kamenszky Béla több ízben tartott ismeretterjesztő előadást a gyümölcstermelésről. Dr. Aigner Károly főispánt és dr. Somogyi Szilveszter polgármestert a Szatymazi Gazdakör díszelnökeivé választották, a gazdakör, a gazdatársadalom és a mezőgazdaság terén kifejtett működésük elismeréseként. A gróf Klebelsberg Kunó nevét viselő szatymazi gazdasági népiskola évzáró vizsgáját a gazdakör választmánya megtekintette. A népiskolát végzett ifjúság hetenként 2 félnapon, 5-5 órában speciális gazdasági oktatásban részesült (kertészet, méhészet, gyümölcstermelés). A leányok a háztartásvezetés alapelemeit sajátították el. A pusztaság helyén gyünyörű park, bolgárkertészet, mintaszántó mutatta Kamenszky Béla igazgató és tanítványainak eredményes fáradozását. A kiállításon a fiúk által készített kosarak, gazdasági eszközök, a leányok kézimunkái, szabásmintái, fehérnemű-, ruhanemű-varrások, a gyúrt tésztaféleségek tetszettek a látogatóknak. Mindenütt fellelték a fegyelem, a tisztaság, a pontosság nyomait. Sokat időztek a vendégek a mezőgazdasági vegyszereket bemutató kiállításon, az ásvány- és rovargyűjtemény mellett. A főzőtanfolyam növendékei öt fogásból álló ebédet főztek a vendégek részére.

6 Az agrárválság 1929-ben már éreztette hatását. A mezőgazdasági termékek értékesítési lehetősége összeszűkült. A fizetési kötelezettség háromszorosára nőtt. Amit például 1927-ben egy hold föld árából tudott megfizetni a földműves, azért 1930-ban három hold föld ára kellett. A földnélküli parasztok és a törpebirtokosok sokat nélkülöztek, pedig minden munkát elvállaltak s végeztek, sokszor megaláztatásban. A módosabbak az önellátásra, gazdasági egyensúlyuk megtartására törekedtek. A válságos évekre felnőtt Szatymazon az a tanyai földműves réteg, amelyben erős volt a mezőgazdasági művelődés iránti vágy s tudatossá, korszerűvé válhatott volna a szőlő- és gyümölcstermesztés, de a társadalmi, politikai, gazdasági körülmények éppen annak ellenében hatottak. Az úri birtokosok kapásai, a mezőgazdasági napszámosok a sok képzés, tapasztalás, kísérletezés által valóságos szakmunkásai lettek a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. 5 Makra József szatymazi lakos, gazdaköri tag visszaemlékezése. e A Szatymazi Gazdakör jegyzőkönyvei, iktatói 1930-40-es évek. A szerző tulajdona. 245