A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

A szatymazi mezőgazdasági iskolában minden évben számos parasztfiatal tett szert mezőgazdasági szakismeretekre, amit később, önálló gazdává válva kamatoztathatott. Ez a generáció a felszabadulás után, élve a társadalmi, a gazdasági lehetőségekkel, magas szintre emelte a szatymazi őszibarack, téli alma, de általában a szőlőés gyümölcstermesztést. Az 193l-es felmérés alapján a szatymazi kapitányságban mintegy 45 ezer gyümölcsfát gondoztak.

7 10 000 almafa 6200 őszibarackfa 8 200 körtefa 6800 szilvafa 5 000 kajszibarackfa 3000 meggyfa 4 500 cseresznyefa 800 diófa 300 mogyorófa 150 birsalmafa 80 mandulafa 20 fügefa 1931 A választmányi gyűlésen felolvasták a fiatalkorúak szegedi felügyelőségének iratát a fiatalkorúak elhelyezéséről. Az elnök bejelentette, hogy Szeged város gazdasági hivatala ingyen napraforgómagot adott a lakosságnak vetőmagként, de a szatymaziak közül kevesen vették igénybe. Sajnálkozását fejezte ki Zsák József elnök, hogy a gazdakör által rendelt fapermetező gépet (mellyel a legmagasabb fát is be lehetett permetezni) csak öt-hat gazda kölcsönözte, így az évi 50 P törlesztési díjból csak 14 P folyt be. Felolvasták a Szeged Zákányi Olvasókör Elnökségének meghívóját vándorgyűlésükre. A Szatymazi Gazdakör legkevesebb 4—5 személlyel mindig képviseltette magát az ilyen rendezvényeken. Az utóbbi évek leglényegesebb gondját, a gyümölcsértékesítés megoldását, minden összejövetelen részletesen megtárgyalták. Abban állapodtak meg, hogy a gazdakör vezetősége kapcsolatot keres a külföldre szállító nagykereskedőkkel, s a gyümölcsöt a gazdáktól helyben a gazdakör veszi át. A választmány tagjai lelkesedéssel írták alá a hazai ipar pártolását sürgető körlevelet. Az iskoláknál kifüggesztették a hirdetményeket, melyek a kékkő jutányos beszerzéséről, a baromfitenyésztésről és a korai burgonyatermesztéséről adtak hasznos útbaigazításokat. Wagner Adolf ismertette a kártékony rovarok és tetvek életfeltételeit, szaporodásukat. Rámutatott a gyümölcsvédelem fontosságára. Rágcsálók ellen az arzénes permetezést ajánlotta. Összetétele: 100 liter vízben 1/2 kg rézgálic, 1/4 kg sulfarol, 20 dkg sweinfurtizöld, 1 1/2 kg oltott mész; tavaszi permetezésre). A szívók elleni védekezésre elegendőnek tartotta az egyszerű arzénes permetlevet. Hangsúlyozta azonban, hogy a védekezésnek csak akkor van hatása, ha kellő időben alkalmazzák. Permetezésre a Gazdakör tulajdonában lévő bérpermetezőt tartotta alkalmasnak, mert azzal a legfejlettebb fa is terjesen bepermetezhető és a szórás is a legmegfelelőbb. Őszibarackfák permetezésére a fenti permetleveket nem ajánlotta, mert levelei igen érzékenyek. Őszibarackfák védelmére, levéltetvek ellen legjobb hatást a légyforgácscsal lehet elérni. Összetétele: 10 liter vízben 2 kg légyforgácsot kell felforralni, forrás után leborítva 24 óráig állni hagyjuk, azután leszűrjük; másik 10 liter vízben (meleg) 1 1/2 kg káliszappant feloldunk. A két levet összeöntjük és 80 liter vízzel felkeverjük). 7 Tanyai Újság. Szeged, 1933. V. 21. 246