A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Giday Kálmán: Domokos Lászlóné szegedi évei (1907–1914)

képviseli. Ilyen szempontból nézve a szegedi Gyermektanulmányi Társaság kitűnően alkalmazkodott a helyi társadalmi igényekhez és szükségletekhez. Nagy szerepe volt abban, hogy beindult Szegeden a kisegítő iskola, és a gazdag tematika, amelyben egyaránt szerepel a testnevelés tanítása (1914 nyarára testnevelési tanfolyamot kértek a várostól a pedagógusok részére), szerepel az óvodai korosztály problematikája éppen úgy, mint a Szegeden is jelentkező állami gondozott gyermekeknek, az elhagyott és gyakran bűnös útra térő fiatalkorúaknak a problematikája. Specialitása lett a szegedi Gyermektanulmányi Társaságnak, hogy jogi szakosztálya is alakult, amely a fiatalkori bűnözéssel is foglalkozott. Tömörkény Istvánnak néhány novelláját úgy értékelhetjük, hogy felhívó, kezdeményező szerepet játszott az ifjúkori bűnözés témájának a bemutatásával. A társaság kezdeményezte az erdei iskolának a beindítását, amely meg is valósult, és amikor 1914-ben az akkor még csak néhány villával rendelkező kis Svábhegyen (mai Martinovicshegy) megalakítja az új iskolát, hasonló elképzeléssel vonult ki a lakott belvárosi területekből. De Domokos László ott van az új iskola alapításánál is. Szülei örökségét használta fel, hogy felesége iskolát nyithasson Nagy László pedagógiai elgondolásainak a megvalósítására. Domokosné női bájai mellett a férj ügyessége is közrejátszott, hogy az alakuló ülésre eljött Lázár György polgármester is, ott volt a kultúrtanácsnok, a főigazgató, a tanfelügyelő, a középiskolák igazgatói és olyan átfogó pedagógiai társaság létesült, amelyben ott volt az egyébként hét különböző tanítói és tanári társaságban szétdarabolt szegedi nevelői társadalom. Mindjárt a megalakulás évében 137 tagot számlált, ami szegedi viszonylatban nagy társaság volt. A társaság tevékenységét 1910. május 22-től számolhatjuk, amikor Nagy Lászlóval együtt lenn volt a Gyermektanulmányi Társaság több vezető egyénisége: Weszely Ödön és Nógrádi László is. Domokosné ugyanakkor előadást tartott a kisdednevelők Csongrád megyei csoportjánál is és megszerezte őket is a társaság részére. A pesti, Nagy László által létesített laboratóriumot is felkereste néhány napra, s a Gyermek című lapban is újabb cikkeket helyezett el. 1910-ben a szomszédos Hódmezővásárhelyen is megalakult a Társadalomtudományi Társaság és Jövendő címmel olyan haladó lapot indított, amelyben Ady Endre is szerepelt verseivel. A július 15-i számban Domokosné A jövő asszonya címmel ír. Ilyen címmel már írt a szegedi lapba is, de itt továbbfejleszti gondolatait : a mai asszony megvásárolt, eltartott, élvezeti cikk, a jövő asszonya azonban önálló akar lenni, majd 1913-ban, amikor a feministák szegedi mozgalmának egyik vezetője lesz, jut el ahhoz a megállapításhoz, hogy a polgári és proletár női mozgalomnak össze kell fogni a nők felszabadítása érdekében. A karácsonyi számban a Délmagyarország hozott tőle nyilatkozatot. Úgy fogalmazza meg, hogy a gyermekek tanulmányozása a legkedvesebb szórakozása. Tudomány ez, de egyúttal a világ legszebb szórakozása is. Van egy csomó rajzom, mondja a továbbiakban, amit a gyermekek készítettek, több kisfiúval és kislánnyal drámát is írattam. Fantáziájuk borzalmakkal van tele. Egy vígjátékot találtam csak, amit szeretnék elő is adni. A gyermekrajzok gyűjtése a társaságnak országos programjában is szerepelt, de Domokosnénak a publikációi hozták a legjobb eredményeket, hiszen közismert, hogy kiváló szegedi szobrászunk, Tápai Antal felfedezésében is szerepet játszott. Domokosné fedezte fel a tehetségét és a Naplóban publikálta a többi rajz között ezt is.

15 Valószínűleg a férj írta azt a beszámoló cikket a Délmagyarország 1911. március 28-i számában, amelyben a hivatalos megalakulás szerepel igen részletesen. Domokosné titkárként lett a mozgalom irányítója, a nagyszámú választmányi tag között ott találjuk szinte az összes jelentősebb iskola igazgatóját: Homor Istvánt a reálgimnáziumból, Baranyai Gyulát a 15 Szegedi Napló 1912. dec. 15. Pedagógiai cikkei közül ez a legönállóbb és a legsikerültebb. 232