A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Giday Kálmán: Domokos Lászlóné szegedi évei (1907–1914)

polgári iskolából, Klug Pétert a siketnémáktól stb. A Délmagyarország a vasárnapi számokban rendszeresített Család című rovatban Emma asszonynak egy versét is hozza: Bűnös asszony címmel.

16 A törvénytelen gyermek súlyos helyzetét eleveníti fel, itt-ott naturalista, itt-ott szecessziós, álomszerű képekkel. Az utolsó két sor hozza a feloldozást S a bűnös asszony sír... siratja fehér vétkét... a gyerekét. Mint költemény nem különösebben érdekes, inkább az jellemző, hogy szociális kérdést ír meg a versében. 1912-ben hosszú vita kavarodott, elsősorban a Szegedi Naplóban a nőmozgalom szervezkedése nyomán. Fehér Árpád szerkesztő megpróbálta a nőmozgalmat a lapon keresztül is vádolni,és éppen a radikálisok: Eisner Mór, Szivessy Lehel védik meg a szerkesztővel szemben. Móra nehéz helyzetben lehetett, mertDomokosnéval szemben a szerkesztőnek a véleményét kellett hogy szolgálja. Ilyen ellentét azonban korábban is jelentkezik, mert Móra pl. igyekezett lebeszélni arról Domokosnét, hogy a Nyugatot olvassa, és kitért a kérése elől, hogy saját példányát odaadja Domokosnénak. Ugyanakkor a Gyermektanulmányi Társaságnak Móra is kezdettől fogva tagja és a háború alatt több előadást is tartott. Domokosné megnyilatkozásai közül érdekesek azok az újságbeszámolók, ahol mint vezetó'-szervező titkár az egyesületi munka programját mutatja be. Kezdettől fogva a kimondott tudományos munkássághoz kapcsolódott a gyermekvédelem, a gyermekbíróság támogatása, valamint azok az előadásai, ahol a munkáltató tanítás kidolgozásán fáradozott. Az 1912—13-as munkaprogramban szerepel az az előadása (A tevékenység és az alkotás szerepe az oktatásban), amelyik a későbbi Új iskola programjában is szerepel. A Szegedi Napló karácsonyi száma hozta azt a cikket, ahol alsóvárosi 5. osztályos gyerekeknek a munkájáról számol be. Jól ismerte fel, hogy a gyermekrajz mellé szükséges a szociális származás, tehát mindegyik lapon szerepelt az erre vonatkozó adat, pl. Huszta Ferenc: az apám fuvaros. Elek János: az apám gyári munkás, Nógrádi Mihály: az apám földműves. 1912-ben Drezdában volt tanulmányúton és a Gyermekben beszámolt erről a tapasztalatról (474—476. oldal). Egy másik beszámolója Arbeitschule (414—417) tapasztalatait mutatja be. Nem elég csak kézimunkát oktatni — írja —, hanem minden tárgyban módszerré kell tenni a munkáltatást, tehát a történelemhez, földrajzhoz is készítsenek szemléltetőeszközöket. 1913-as év kiemelkedő az országos Gyermektanulmányi Társaság, de a szegedi csoport munkásságában is. Kongresszus volt, amelyről a szegedi lapok is beszámoltak, hiszen Domokos Lászlóné vezetésével egy kisebb csoport részt vett a pesti összejövetelen. Domokos Lászlóné előadása: Az alkotó munka lélektana megjelent az egykori kongresszusi jegyzőkönyvben is, újabban pedig a Dokumentumok a magyar nevelés történetéből című kötetben. (1979) A kongresszus idején nemcsak a pestiek rendeztek nagy kiállítást, hanem a szegediek is, és ennek ismét az az értéke, hogy képviseltették magukat a tanyai nevelők is, hiszen Szeged elemi iskolás növendékeinek csaknem fele tanyai iskolákban nevelkedett. A szegedi csoport ebben az időben a legerősebb a vidéki szervezetek közül, s Nagy László ennek az eredményeképpen keresi fel egy szombat-vasárnapi napon újból Szegedet, hogy bemutassa a gyermektanulmányozás tudományának minden eredményét. A belvárosi fiúiskola tanulói végezték a kísérleti feladatokat, volt a kísérletben a figyelem fáradásával kapcsolatos feladat, 16 DM. 1911. június 25. Család с rovatban. 233