A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Giday Kálmán: Domokos Lászlóné szegedi évei (1907–1914)

meg. Ezért is vezetett a házasság késó'bb váláshoz, amikor Emmi eljutott addig a pontig, hogy most már, ha másjerfitól is, de gyermeket akar. Miután Domokos Lászlónak a második házasságából is csak 9 év után született meg az első gyermek, nem tudjuk, milyen akadályai voltak, hogy a nagy szerelemként indult házasság zavartalan maradjon. Miután a férje a szegedi Pénzügyi Igazgatóságon viszonylag jó tisztviseló'i fizetést kapott és ezt mindig ki tudta egészíteni újságírói keresettel is, sőt apja révén örökséghez is jutott, polgári értelemben gondtalanul éltek. Valószínű, Emmának az apja anyagilag is támogatta a részben tanulmányi célból történő' németországi utazásokat, részben a világ megismerését, üdülést szolgáló olaszországi és párizsi utakat. Ebben a tekintetben ó'k jobb viszonyok között voltak, mint baráti körüknek olyan tagjai, mint Móra Ferenc és Tömörkény István. Domokos László visszaemlékezései szerint „volt egy megszokott kis körünk: Tömörkény, Móra Ferenc, Szigethy Vilmos, mi négyen asszonyainkkal egymáshoz járogattunk el, Tömörkény leült a perzsaszőnyegre, és órákon át tudott mesélni".

5 Domokos László, aki nyarait szintén a feketeszéli tanyákon töltötte el, a szegedi parasztság jövőjének álmodója volt, aki második jelentós könyvében, 1919-ben földet követelt a szegedi szegényparasztoknak. Emma asszony Új Iskolája a 30-as években kibontakozó népi írók mozgalmának lelkes támogatója lett. Ez valószínűleg nemcsak férjének, hanem Tömörkénynek a tiszteletéből is fakadt. A társaság késó'bb fó'leg Domokosék részére bó'vült Juhász Gyulával. 1908-ban Juhász Gyulának Valakinek című költeménye Emma asszonyhoz szólt: Szép, büszke, fárasztó, kevély, Jéghegyein a gondolatnak Jártunk kettesben, egyedül. Miért nem borulsz szívemre már? Szemed, a nagy, a szép, az égbenéző Mire vár?

6 Itt is kölcsönös lehetett a vonzalom, mert megmaradt Emma asszonynak egy levele, amelyikben párizsi utazások előtt sürgeti Juhász Gyulát, hogy jöjjön velük, hiszen Párizst ő látná igazán. Dedikációt kért Juhász Gyula kötetéből is: „Kedves Gyula, szeretettel kérjük, írjon valamit a könyve első lapjára. Kis fehér szobánkat azzal a gondolattal csináltuk, hogy jóleső kerettel szolgáljon A Nagy Poéta gondolatainak, ha egyszer erre téved." Juhász Gyulán keresztül ismerkedtek meg a Szegeden tanárkodó Babits Mihály költeményeivel, és feltehetően találkoztak is vele, ha szorosabb barátság nem is alakult ki közöttük. Félreértés folytán a Szeged és Vidékénél megszűnt Babits színházbeszámolójának a közlése, és Babits úgy tudta, hogy Domokos foglalta el a helyét. Valóságban Balassa József lett a színházi kritikus. A szegedi irodalmi szalonnak valószínűleg tagja volt Szőri József és Hollós József is. Hollós 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején számol be arról, hogy Emma asszony igen tevékenyen dolgozik — Nagy Lászlóval együtt — a népiskolai ügyosztályon, míg Domokos László nem érzi jól magát. Ehhez tudni kell, hogy a Tanácsköztársaság nem 5 Domokos Lászlónak a Tiszatájban közölt visszaemlékezése az 1907—10 közötti időszakra vonatkozhat, amikor Domokos is a Naplónak dolgozott Tömörkénnyel, Mórával és Szigethyvel együtt. e Péter László 1983. ezen a versen keresztül mutatja be a kapcsolatot. Juhász Gyulának ez a verse is jellegzetesen szecessziós vonásokat visel. 229