A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Giday Kálmán: Domokos Lászlóné szegedi évei (1907–1914)

valósította meg a földreformot, és ez Domokosnak hasadást jelentett az eddigi elképzeléseiben. Ami Domokosné szegedi cikkeit illeti, 1907-ben egy cikk a „Gyermek"-ben németországi tanulmányútról számol be, egy másik cikke (ahol a Gyermek öngyilkosságáról ír) szintén német példák alapján elemzi, milyen súlyos konfliktushoz vezet és tömeges öngyilkosságot okoz a rendkívül merev iskolai rendszer, amely idegbetegségbe, sőt elmebajba zavarja a gyermekeket. 1908-ban a szegedi íróknak karácsonyra reprezentatív kötete jelenik meg, az akkor a radikálisokhoz legközelebb álló Szeged és Vidéke című újság kiadásában. Domokosné itt a jövő asszonyáról ír, és természetesen a század elejének szecessziós, ideális gondolatai keverednek nála. Úgy tünteti fel, hogy a jövő asszonya komoly szellemi életet fog élni, a jövő asszonyát a lelki szépség fogja érdekelni, a jövő asszonyát csak büszke, diadalmas szerelmi hódítással lehet meghódítani.

7 Ebben az évben jelent meg először Nagy Lászlónak a Gyermek érdeklődésének lélektana című kötete. Ettől kezdve Domokosnénak ez lett az alapvető kézikönyve. Hatott ez Pszihaszténiás gyermekekről szóló cikkére is.

8 Itt nemcsak szakmunkákra hivatkozik, hanem saját érzelmeinek is utat enged. Az utcán gyakran látott ilyen révedező gyermekeket, „szeretném őket megsimogatni, ölembe kapni...". s Szegednek a leghaladóbb tudományos társasága ebben az időben a szegedi Társadalomtudományi Társaság volt. Ez szervezi meg 1909 első hónapjaiban a Szabad Iskolát, ahol a kitűnő előadók között ott szerepel Domokosné is. A szegedi reakció vallástalansággal és hazafiatlansággal gyanúsította ezt a Szabad Iskolát, valójában pedig tudományos alapon bizonyította be Domokosné is, hogy a gyermeklélektanra szükség van, a gyermeki játéknak rendkívül nagy jelentősége van és engedni kell a gyermeket mesét olvasni, verseket tanulni, dalolni. Rendkívül nagy számú érdeklődő hallgatta Domokosnét, hiszen abban az időben szokatlan volt, hogy „modern és nagyon képzett asszony" tartson előadást szakemberek előtt. A közönség nagy része pedagógus volt, de szép számmal látogatták az előadást munkások is, és sok szülő jött el az érdekes előadásra. 1909-ben továbbra is a Gyermek című lap munkatársaként fejleszti ismereteit. A német nyelven megjelenő Lombroso P. a „Gyermek élete" című munkáját ismertette. De valószínűleg már ekkor megindult a tervezgetés, hogyan lehetne a Gyermektanulmányi Társaság szegedi fiókját megalakítani. Nagy László rendkívüli szívós munkája nyomán már Aradon, Nagyváradon, Pécsen és Nagybecskereken volt ilyen fiókegyesület. 1910-ben Nagy László Szegedet is meglátogatta és előadást tartott, nagy sikerrel. Ekkor már szegedi pedagógusok vetik fel a Gyermektanulmányi Társaság szükségességét. Kulcsnovellának kell tekinteni a Magdolna címen megjelent alkotását.

9 A Napló ebben az időben kormánylap volt, de Tömörkény és Móra itt megjelenő írásai révén rendkívül igényes lap is egyúttal. Valószínűleg Móra helyezte el a novellát a lapban. Hogy Magdolnában magát írja Emma, kétségtelen. Magdolna ugyanis jómódú polgári szülök gyermeke, aki ott élt, ahol a gyárkémények ontották a füstöt, és ez a füst fojtogatta a gyárakból kijövő görnyedt, beteg mellű munkásokat. Magdolna a mesés keletről álmodott, szerette a nyarat, az őszt, de a telt nem szerette. Sok magányos nap után eljött érte a férfi, aki a hegedű varázslatos hangjával bűvölte el. De a férfi 7 A jövő asszonyáról írt idealizáló kép, a múlttal való szakítás mellett, az ideális új vonások keresésével szecessziós jelenség. 8 Szeged és Vidéke (SZÉV) 1908. május 31. 9 Szegedi Napló 1909. febr. 14. 230