A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Giday Kálmán: Domokos Lászlóné szegedi évei (1907–1914)

társa lett a Gyermek című folyóiratnak. Először inkább könyvismertetéseket adott, később Nagy László munkái alapján az önálló feladatokat is megpróbálta. Éppen Nagy László nagyszerű munkáinak a sorozata akadályt is jelentett elméleti téren. Dolgozataiban újból és újból visszatér Nagy László megállapításaira, és csupán a gyakorlati példákban találunk megfelelő egyéni vonásokat. Érdeklődése rendkívül sokoldalú volt és ezt mindig kapcsolatba tudta hozni a gyermektanulmányozással. Szegedi cikkei kiterjednek a zenére, a színházra, a mozgásmüvészetre és mindenekfelett az irodalomra. Férjével együtt ahhoz a kis táborhoz tartozott, amely Szegeden is a Nyugat híveihez tartozott. A XX. század nyitó éveiben a magyar szecesszió jellegzetes alakjai voltak,

3 akik sorsukban is vállalták az új század úttörő feladatait és ez jó pár konfliktust is eredményezett életükben. Domokos László eredetileg mérnöknek készült, de jogi doktor lett, emellett újságíró és költő. Már 1903-ban felfigyelt Ady költészetére, és egyik tagja lesz annak az Ady-rajongó csoportnak, amelynek Szegeden olyan jelentós radikális egyéniségek voltak a tagjai, mint Szőri József, a kiváló festő, Hollós József orvos, a szegedi Radikális Párt szervezője, nem is szólva Juhász Gyuláról, aki 1905-től kezdve állott Ady szuggesztív egyéniségének hatása alatt és Nagyváradon Adyval (rajta kívül Babits Mihállyal és Balázs Bélával) szervezi a Holnapot. Domokos költészete ugyan nem „modernizálódik", és 1914-ig a Dugonics Társaságban impresszionista versekkel szerepel, a jobbik énjét, a radikális ideológust nem mutathatja meg a konzervatív szellemű Dugonics Társaságban. 1910-ben Magyar imperializmus címmel könyvet jelentet meg, radikális ateistaként kilép a református egyházból és valószínűleg ő a szervezője annak a Klauzál szabadkőműves páholynak, amely az 1910-es évek elején tevékenykedett Szegeden és környékén, utóbb pedig beolvadt a Szeged Szabadkőműves Páholyba. Még egy olyan vonását kell kiemelnünk a férjnek, amely nagy hatással volt a feleségre is : részt vett a Munkásotthon életében előadások tartásával, úgyhogy a feleség, bár a feministák polgári szervezetének volt a vezető egyénisége, maga is úgy nyilatkozott, hogy a proletárság képviseli a jövőt. Egyéni életük titkait annyiban ismerjük, amennyire azt a közvetlen munkatársak elemzései és Emmi asszony írásai mutatják be. Velük egy házban lakott ugyanis Cs. Sebestyén Károly tanár,

4 aki hasonlóan Domokoshoz, radikális szellemű volt, de hétköznapi élete józan polgári élet volt és nem melegedtek össze a családok. „Furcsa házaspár"-ként jellemzi Domokosékat, az asszonyt pedig igen művelt nőnek, de kissé egzaltáltnak. Ezt kiegészítik azok a megjegyzései, amelyek Móra és Emmi asszony kapcsolatára vonatkoznak. Kimondottan úgy jellemzi, hogy Mórának az első nagy „asszony-szerelme" volt, amelyben kölcsönös volt ugyan a vonzalom, de sohasem jutott el a szerelem a beteljesedésig, mint Móra későbbi szerelmeiben. Valószínűleg a házasság mögött meghúzódott egy olyan drámai mag, hogy mindketten szerettek volna gyermeket, de az a házasságból sohasem született 3 Sajnos, a szegedi szecessziónak hiányzik az átfogó értékelése. Domokosné 1907-ben úgy érkezett Szegedre, hogy Pesten a szecesszió már győzött, s itt propagálója lehetett a művészi mozgalomnak. A szegedi építészeti szecesszió legjelentősebb alkotója, Magyar Ede 1904—12 között alkotta műveit (Bakonyi Tibor, Békési Élet 1977. 2.) A szecesszió hazai kutatói: Pók Lajos, Németh Lajos, Szabadi Judit, Koós Judit az álomszerűség, a szimbolizmus, a stilizálás vonásait emelik ki. A mozgalom szakított a régi akadémikus művészettel, „új" beállítódását erőteljesen hangsúlyozta. Az 1909-ben indult szegedi radikális lap így viselte az „Új Élet" nevet, maga Domokosné pedig 1914-ben „Új Iskola" néven alapítja intézményét. Domokosné irodalmi utalásaiban a szecesszió alapítói : Ruskin, Morris éppúgy szerepelnek, mint a jellegzetes bécsi festő Klimt, vagy D'Annunzio. 4 Cs. Sebestyén Károly mindennap találkozhatott Domokosékkal, ugyanakkor Móra révén is ismerhette a családot. 228