A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Giday Kálmán: Domokos Lászlóné szegedi évei (1907–1914)

Domokos Lászlóné szegedi évei (1907—1914) GIDAY KÁLMÁN (Szeged) A XX. század egyik legjelentősebb pedagógusa Nagy László.

1 Munkásságának elismerése egyértelmű, ó' volt, aki a Tanácsköztársaság idején már kidolgozta a nyolc osztályos iskola tervét. A Horthy-korszakban igyekeztek háttérbe szorítani, de az ő tervei alapján 1914-ben megindított Új Iskola zavartalanul dolgozott egészen 1948-ig, az iskolák államosításáig. Az alapítás is és az iskola életének sokszínű, gazdag tartalmú vezetése Domokos Lászlóné érdeme volt. Az új iskola pedagógiai törekvéseit a mai pedagógiatörténet is nagyra becsüli, kevésbé ismert azonban Domokos Lászlóné pedagógiai egyéniségének kialakulása, a férje és szegedi környezete befolyása a további munkára. A Szegeden töltött hét éve két kisebb időszakra osztható : 1907—1910 között alakul ki sokirányú érdeklődése, mondhatni úgy is: irodalmi szalont teremt maga körül, míg 1911—14 között a szegedi Gyermektanulmányi Társaság központi egyénisége lesz. De ez idő alatt más irányban is tovább gazdagodik egyénisége. Domokos Lászlóné irodalmi szalonja

2 A Domokos házaspár esküvője 1907. május 23-án volt Budapesten, utána olaszországi nászutazás következett, majd a Zászló utcában, egy háromszobás lakásban éltek egészen 1914-ig. Az asszonyka, Löllbach Emma 1885-ben, Salgótarjánban született, ahol apja a kó'szénbánya igazgatója volt. Azok közé az osztrák vállalkozók közé tartozott, akiknek a családja gyorsan magyarosodott és így a lányát is előbb tanítónőképzőbe járatta Budapesten, majd elvégeztette vele a polgári iskolák részére képesítést nyújtó Erzsébet Nőiskolát. Itt valószínűleg Kaffka Margittal együtt tanult és így a Kaffka Margit által kitűnően megrajzolt leányközösség egyik tagja volt. Nagy László megragadó egyénisége sokuk sorsát befolyásolta, ahogy az 1913-ban Nagy László tiszteletére készült emlékkönyvből kiderül. így Szegedre is már a Gyermektanulmányi Társaság tagságával és könyvekkel megrakodva érkezik, s mivel nemcsak németül és franciául, hanem angolul is megtanult, nagyszerű munka1 Nagy Lászlót korunk pedagógiatörténet-írói egyértelműen a 20. század legjelentősebb magyar pedagógusaként értékelik. Köte Sándor 1979. Ballér Endre 1970. Nagy László munkássága. 2 Domokos László a Somogyi-könyvtárnak hagyományozta önéletrajzát, cikkgyűjteményét, ebben találtunk néhány adatot, túlmenőleg Péter László 1982. évi munkáján. A szegedi levéltárban a tanítóképzőintézet iktatójában található a Gyermektanulmányi Társaság iktatókönyve, mely alapul szolgál a tevékenység átfogó értékeléséhez. 227