A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Horváth Ferenc–Zombori István: Kováts István leírása és rajzai a szegedi vár kőfaragványairól (1878)

mert a korunkbeli téglák között oly tiszta kivitelre aligha akadunk. Az 5-ik lap 17-ik ábrája egy kerek követ tüntet föl, mely mint támpillér lehetett valahol alkalmazva. A kő, minőségére nézve a radna vidéki kövekre emlékeztet, mely érdes keménysége által tűnik föl. Színe: fehérbe átmenő szürkés barna. Kidolgozata: pontos és tiszta. — A 6-ik lap 18 és 19 számok alatti kő ábrák, keménységükre nézve az előbbihez hasonlók; s azt lehet mondanunk, hogy egy helyről hozattak. A 18-ik szám alatti ábra egy nyolcszegletű oszlop követ ábrázol, melynek tiszta kidolgozását a kő keménysége őrizte meg. A 19-ik ábra alatt egy kőből készült bolthajtás gerinczet látunk, mely a tiszta kidolgozás jellegét, szintén magán viseli. Mindkettő színe: szürke, mely apró szemcsékkel vegyülve igen szép színt tár élőnk. — A 7-ik lap 20 és 21 számok alatt, két drb. gyönyörűen faragott bolthajtás gerinczkő látható, melyek egy góth ízlésben készült templom boltívezeténél tehettek szolgálatot. Kidolgozásuk igen tiszta és finom ízléssel van készítve. Keménységükre nézve a sóskúti kövekre emlékeztetnek. — Színük: vöröses barna, apró szemcsékkel van vegyítve. — A 8-ik lap 22-ik szám alatti rajz egy góth ízlésű párkányrészt mutat, mely meglehetős műízléssel van készítve. Színe és keménysége azonos az előbbiekkel. A hozzá hasonló keménységű kő, mely a 23-ik ábrát mutatja, szintén valamely bolthajtásnál mint gerincz volt használva, s habár ivitele nem a legpontosabban van készítve, mégis elég csinosnak mondható. — A 9-ik lapon már többféle tárgyakkal találkozunk: a 24-ik szám alatti rajz egy párkányrészt tüntet föl, mely kellő csinossággal van készítve, s kár, hogy a kő miatt rongált állapotban van; mert a kő törékeny s csaknem kézzel morzsolható. Színe fehéres s a kőbányai mészkőhöz hasonlít. A 25-ik ábra alatt ismét egy érdekes kővel találkozunk, mely egy oszlopnak egy harmad részét tünteti föl, kidolgozása elég tiszta, habár mészkői 31 van faragva. A 26 és 29-ik szám

22 alatti rajzok golyókat ábrázolnak, az első egy kemény kőből faragott ágyú golyó mely az ó-kor hadműveleteire emlékeztet; a másik egy klgrmos vaskartács, mely eléggé meg van rongálva. — A 27-ik számú rajz egy igen szépen faragott ablak szegélyt mutat, mely kemény kőből készítve, csaknem csalódásba ejti a szemlélőt a készítés ideje iránt. — A 28-ik szám alatti rajz egy fazekat ábrázol, melyet az ásatások alkalmával födöztünk föl; de aminőt már több régi épületek bontásánál találtunk. A 10-ik lapont 30-ik szám alatt egy mozsár alakú kő látható, melynek czélját nem képzelhetjük el, lehet, hogy éppen mozsárnak használtatott; de ezen álítást semmivel sem lehet támogatni. A 31-ik szám alatti rajz egy igen gyönyörű góth ízlésben készült gerinczkövet áárázol, melynek kivitele valóban meglepő és tiszta. ízlése pontos, a kő keménységre nézve a sóskútihoz hasonlít. A 11-ik lapon ismét két gyönyörű kővel találkozunk melyek szintén gerinczül használathattak, ezeknek kivitele nem a legtisztább, de a 14-ik század korának teljesen megfelelő. A kő minőségére nézve homokkő és a kőbányaihoz hasonlít. — A 12-ik lapon egy oszlopszék látható, mely mind kivitelre, mind tartósságra háttérbe szorítja az eddig említetteket, nyolczszegletü alakjánál fogva gyönyörű képet nyújt. — A 13-ik lapon egy mázolatlan vörös cserépből készült tálcza alakú üres edény látható* mely gyönyörű alakjánál fogva arra bírja a szemlélőt, hogy a múlt kor iparát dicsőítse. — A 14-ik lapon egy mithológiai arczkép látható, mely fehér márvány kőből készült. Ez, valamint a 13-ik lapon látható tálcza 4 ől mélységben találtatott. Ugyanitt feküdtek a 14-ik lapon levő arczképnek, több tagjai is, melyeket azonban a munkások semmire sem becsülve visszatemettek a föld alá. Ezeket elmondván, térjünk át magára a fal építésére. Az idő melyben az épült sötét árnyat vet a hazára. A törökök uralkodási idejére esik az. A fal, melynek vastagsága meghaladja a 2 mtrt mészmalterba volt rakva, s megkövesedése részint az idő 22

A rajzon a 27. és 29. szám alatt található a két golyó. Z. I. * 1567-ik évszámmal (utólagos ceruzabejegyzés Z. I.) 177