A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Horváth Ferenc–Zombori István: Kováts István leírása és rajzai a szegedi vár kőfaragványairól (1878)

hosszasságának, részint a frissen oltott s behasznált mésznek tulajdonítható. A falnak erősítéséül is különös módon volt gondoskodva. Ugyanis az egész fal hosszában tölgyfagerendázatok voltak rakva, melyek a fal vastagságában is keresztül helyeztettek s mintegy rosta alakot tüntettek fel, melynek üregeiben az 1. 2. 3. 4. 5. 7. 9 és 10 lapon rajzolt téglák és kövek a természet ellenessebben voltak belehányva, s az akkor oltott forró mésszel leöntve, mi annyira összeforrt a kövekkel, hogy az elbontás csak nagy nehezen eszközöltetett. Sikerült azonban a kiszedett köveket megtisztítanunk s a fentírt adatokat róluk feljegyeznünk, hozzá csatolván azt, hogy azon 17 templom lerombolt anyagából épülhetett ezen vár, mely Szegedre a török foglalás előtt még állt, s ezek pusztításainak martalékává lett. — 1877 Május és Június havakban a 15-ik rajzlapon látható (a) betűvel jelzett csatornák ásattak s cirka 3—4 öl mélységben találtattak a 6. 8. 11. 12. 13. 14 és 15-ik rajzlapon, valamint a 9-ik lap 28 szám alatti tárgyak. Találtattak még a föld alatt szintén 3—4 öl mélységben falak, melyek keresztül kasul vannak rakva. Ezek közül kiemelkedő azon két régi 3 mtr vastagságú falak, melyek a 15-ik rajzlapon meg vannak jegyezve. — Megemlítendő még, hogy a csatorna ásások alkalmával a munkások 2 nap alatt 7—8 mázsa csontot ástak ki. — Roppant sok anyag lehet itt eltemetve érdemes is lenne — e váracsot elbontani és annak talaját vagy 4 méter mélyen kiásni. Az azonban a jövő dolga. Megjegyzések A téglák, melyeket rajzlapunk ábrázol, általában véve keményebb égetésü a várfal tégláinál: mert az utóbbi szalmával, az előbbi pedig fával égettethetett. Alakjokra nézve oda mutat, hogy ezen téglák különböző időben égettettek, s a törökök rombolása alkalmával több épületből szedettek ki; melyek mind különböző korban épülhettek. — Az ásatások alkalmával azon tapasztalatra jöttünk, hogy itt ez már a harmadik vár lehet, bizonyságul erre, a föld alatt talált 15 fal áll, melyek ketteje — mely a rajzban is meg van jegyezve, és párhuzamban egymástól 300, a vár és a városház közötti fal pedig a vártól 150 méternyire áll. A többi 13 fal különböző irányban nyúlik el. A jelzett helyről bontatott az illető fal le. Kelt Szegeden 1877 Szeptember hóban. A 16. lap rajza után következő 17. szöveges oldal anyaga: Ezen további rajzgyűjtemény eredetijei 1878-ik év őszén a katonaság által lebontott roskadó állapotban lévő — a „helyzetrajzban Térparancsnoksági épület talapzatában, többnyire legalól találtattak. Figyelemmel kísértem a bontást s látva a sok értékes mű-régiségét, mint magán egyén azt lerajzolás végeth kikértem, — de a katonai parancsnokságtól tagadó választ nyervén, fölkértem Nsg: Pálfy Ferencz polgármester urat, hogy közvetítsen a kövek elnyerésében, s így az ő írásos kérvénye folytán, a városnak átengedtetett, s így jelenleg a város tulajdona. Ez és még egy emeletes épület, melyet „tüzér kaszárnyának nevezünk lettek a törökök által építtetve, mely utóbbiban szinte sok régi anyag van van beépítve, — Szeged 1880 év február 20-án Összegyűjtötte Kováts István 178