A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Nagy Zoltán: Franz von Querlonde jelentése a szegedi vár 1768. évi állapotáról és erődítési terveiről

teni, ahová az ellenség sohasem mer behatolni, minthogy ott nem tud sem fedezékbe menni, sem nagy erővel elhelyezkedni : mert megsemmisítenék és a folyóba gázolnák. Ez lenne az egész eredmény, amelyet várni lehetne tó'le. Mindazonáltal ezek a beugró szögletek nagyon megfelelő' raktározási helyet nyújtanak majd nagy takarmányraktárak számára, minthogy teljes biztonságban lesznek és a szükség esetén bármikor elszállíthatok. Meg kell vizsgálni ezen eró'd kerületének többi részét. Nem lehet azt állítani, hogy — szigorúan véve — lehetetlen ott alacsony vízállás idején lövészárkokat létesíteni valamennyi arcvonalon. Mindazonáltal a felső Tiszával szomszédos arcvonal eló'tt annyira alacsony és kis mocsaraktól annyira meg-megszakított földterület van, hogy aligha lehet ott támadást intézni; az ezt követó' arcvonalak, amelyek egészen az alsó Tiszával szomszédos arcvonalig ereszkednek le, kör alakú lapos részt alkotnak úgy, hogy az arcvonalak, nagy kiugró ravelin-eket alkotván,kölcsönösen hátvédet adnak egymásnak, amelyek annál is inkább megnehezítik a támadástmert egy-egy ostromló—ahhoz, hogy behatoljon az arcvonalba—kénytelen lenne megtámadni a párhuzamos ravelin-eket. Az ezen arcvonalak eló'tti terep még elég alacsony, és úgy tűnik, a nagy víz idején nem tesz lehetó'vé támadást. Talán azt mondanák nekem : ahhoz, hogy a nagy vizet hasznukra fordítsák, csak éppen zsilippel kell elzárni a folyót. Ezt a megoldást nem tanácsolnám, mert gyakorlatilag lehetetlen zsilipekkel ellátni egy olyan folyót, amely hatvan és egynéhány lábnyi mély — olyan zsilipekkel, amelyek talán tizennyolc-húsz lábnyi vizet tudnának feltartóztatni. Jóllehet nem lehet javasolni ezt a megoldást, mégis figyelembe kell venni, hogy ó'sszel és télen alacsony a vízszint és így — ha az erődöt jó ellenállásra képessé teszik — nagyon kevéssé valószínű, hogy ezekben az évszakokban az ellenség ostrom alá vegye. Hátra van még az alsó Tiszával szomszédos arcvonal, amely előtt valóban egy magasabb terep van, és amely mindig, állandóan alkalmasnak látszik arra, hogy benne lövészárkokat létesítsenek. Ez lesz az a front, ahol a leginkább kell alkalmazni a megerősítés tudományát, mert úgy tűnik, hogy az ostromlót minden körülmény szükségképpen ennek az arcvonalnak a támadására készteti. Ez a legszabályszerűbb támadás, az, amely a legkedvezőbb terepet nyújtja, valamint azt a lehetőséget is, hogy jobb szárnyát jól a Tiszának támaszthassa. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy ennek az arcvonalnak természetszerűen néhány erős védőművel, többet kell igényelnie, mint a többieknek. Természetesen egy hídfőt a folyó másik oldalán is el kell helyezni, hogy mindkét part birtokunkban maradjon. Véleményem szerint ez a művelet nagyobb figyelmet érdemelne, mint ahogyan az az általam látott tervekben van lefektetve — egyrészt a híd jó fedezése céljából, másrészt azért, hogy ezt szükség esetén erőszakkal elfoglalhassuk. Szegeden, 1768. május 5-én. Querlonde Az 1768. május 5-én kelt jelentést Querlonde a csak futólagos megtekintés után, rövid ido alatt írta meg. Ez a magyarázata annak, hogy nem tér ki valamennyi várbeli épület ismertetésére, a vár falaival, bástyáival, kapuival, valamint a külső erődítmény katonai létesítményeivel, mint a kaszárnyákkal, az éléstárral és a külső védőművekkel egyáltalán nem foglalkozik. Részletesebben csak a kazamaták rendszerét és állapotát ismerteti. Rövid, de olykor igen fontos, más forrásokból nem ismert adatokat szolgáltat a tüzérszertár (l'arcenal), a vízmű (la fontaine), a parancsnoki palota, a tiszti kaszárnya, valamint a latrinák állapotára vonatkozóan. Végül pedig, s ez tekinthető beszámolója legértékesebb részének, a külső, valójában már Savoyai Jenő idejében 154