A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Nagy Zoltán: Franz von Querlonde jelentése a szegedi vár 1768. évi állapotáról és erődítési terveiről

arra, hogy ha felépítik a nagy szegedi erődöt, abban valószínűleg másik lakást kell majd építeni a parancsnok számára, a régi pedig alkalmasabb lesz majd más rendeltetésre. Minthogy azonban a mennyezetek több helyen leszakadással fenyegetnek, jobb lenne megvizsgáltatni a gerendákat, amelyekre rá vannak téve: ha ugyanis ez bekövetkeznék, annak az az oka, hogy ezek a fagerendák elkorhadtak. Feltétlenül szükséges lenne azonnal orvosolni a bajt. Ezen épület tetőfedő anyaga — akár rongálódás, akár a rossz építkezés folytán — rossz állapotban van ; azt mondják, hogy a hó elég nagy mennyiségben beesik a padlásokba. Ez is olyan probléma, amelynek haladéktalan megoldása szükséges. 5. A tisztek számára pavilonul szolgáló épület A szegedi kis erődben a tisztek pavilonja régi, nagyon rossz épület, amely sohasem lehetett más, mint rossz barakk, és amelyben nagyon rossz az elszállásolási lehetőség. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy helyénvaló a dolgot úgy hagyni, ahogy jelenleg van e tekintetben, minthogy megfontolás tárgyává kell tenni az általános tervben — amelynek minden részletét együttesen kell összeállítani, mielőtt bármihez is hozzáfognának —, csakis így lehet az egész összhangban. 6. A régi földsánc övezetében lévő kaszárnyatömb latrinái Ez a kaszárnyatömb szilárdan épített, jó épületnek tűnt előttem. Igaz ugyan, hogy a latrinák mintegy harminc ölnyi távolságban el vannak választva tőle, de ezt nem találom nagy megfontolást érdemlő akadálynak : ez így van az általam látott erődök nagy részénél, ahol a kaszárnyák majdnem mindig a bástyával szemben találhatók, köztük egy utcával, a bástyán lévő latrinák pedig a kortinák töltésében. Kétségtelenül megfelelőbb lett volna, ha a latrinákat ennek a tömbnek a szárnyain helyezik el, körülötte árkáddal, úgyhogy fedve használhassák — de manapság ez az épület már nem alkalmas nagy változtatásra. 7. Észrevételek egy szegedi erőd építésének tervére vonatkozóan Az a terv, hogy a szegedi kis erődből négybástyás négyszög alakú épületet alakítsanak ki, nem egyéb, mint egy rossz kiserőd terve, amely szerintem egyáltalán nem felel meg a jelenlegi helyzetnek, amikor az ember mindent megtehet, amit akar. Ugyanis semmi sem akadályozza a felderítését, minthogy ez a hely minden oldalról síkságon van, ameddig csak a szem ellát. Itt egy közepes nagyságú sereg előnyös állást foglalhat el ahhoz, hogy fedezze az erődöt, minthogy az erőd alatt körülbelül 1500—1600 ölnyi távolságra van egy mocsár, amely a Tiszától egészen a szemben lévő faluig terjed — ezt, úgy hiszem, Dorgemann-nak [Dorozsma] hívják. Ez a mocsár a vár sáncárkának a részét képezi. Ezen erőd fölött, körülbelül ugyanolyan távolságra egy másik mocsár is van, amely szintén a Tiszáig terjed és amely ugyanazt a hatást kelti fölül, mint az előbb említett aluli. E két mocsár között egy kb. 2000 ölnyi köz van az erőd előtt, s azon keresztül úgy lehet bejutni oda, mint egy medencébe. Úgy találom, hogy egy 30000 főnyi sereg előnyösen betömheti ezt a nyílást úgy, hogy 20000 fő a nyílással szemben van felállítva, az erőd és ez a medence van mögötte, 10 000 fő pedig a különböző posztokon szétosztva a mocsarak mögött, valamint a folyón felül és alul. 151