A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Nagy Zoltán: Franz von Querlonde jelentése a szegedi vár 1768. évi állapotáról és erődítési terveiről

Amennyire alkalmam volt betekintést nyerni, az aradi tervezet az, hogy lőporraktárnak azokat a föld alatti helyiségeket használja fel, amelyeket a belső erődítéseknek (Réduit) nevezett helyiségek belterületén szándékoznak létesíteni. Bizonyára nem lesznek alkalmasak erre a rendeltetésre az imént előadott okoknál fogva, — annál kevésbé akkor, ha nem tesznek több óvóintézkedést arra, hogy megakadályozzák az esővíznek ezekbe a földdel borított helyiségekbe való beszivárgását, amelyeknek a kazamatákban való kialakításáról már beszámoltam. 2. Az arzenál Az az épület, amelyet a szegedi kis erődben arzenálnak neveznek — jóllehet a bástya felőli oldalon néhány helyen repedezettnek látszik — mindazonáltal még jónak, szilárdnak tűnt előttem, és véleményem szerint míg sokáig képes megmaradni. Legnagyobb fogyatékosságát abban látom, hogy túlságosan kicsi ahhoz, hog elég lehetne egy jelentős erőd számára. Igaz, hogy kiegészítették a szemben lévő kazamatákkal, de még ez is nagyon kevéssé lenne kielégítő. Ez mindenesetre felülvizsgálásra váró rész, amelyről gondoskodni kell az általános tervezetben, ha a Császári és Királyi Felségek helyénvalónak ítélik a nagy szegedi erőd felépíttetését, amelynek tervét a fentiekben vázoltuk. 5. A forrás Kétlem, hogy az a gépezet, amelyet azzal a céllal szándékoznak felépíteni, hogy a Tisza vizét felnyomják és a különböző szükségletek szerint szétosszák, el tudjon látni egy ilyen jelentős igénybevételt. A nagy kút, amelyet már elkezdtek, nagyon szilárdan megépítettnek tűnt előttem, — de úgy találom, hogy azt a tornyot, ahol ezt a gépezetet fel kell állítani, nagyon jói láthatja majd az ellenség, s minden bizonnyal igyekszik majd lerombolni — ez bizonyára nem lesz számára lehetetlen. Úgy gondolom, hogy a leghelyesebb lenne ennek a munkának a felfüggesztése mindaddig, amíg elkészül a nagy erődre vonatkozóan egy kellően meghatározott és jóváhagyott általános terv. Bizonyára tudnak majd módot találni arra, hogy ezt a célt több sikerrel és kevésbé bonyolultan valósítsák meg, olyképpen, hogy az ellenség egyáltalán ne láthassa a szóban forgó objektumot. 4. A parancsnok lakásául szolgáló épület Ez az épület jól megalapozottnak látszik. Az épület falai eléggé vastagok és egyetlen helyen sem állnak ki sem homlokvonalukból, sem függőleges állásukból, jóllehet az ablakok és az ajtók nyílásainak a helyei mellett észlelni lehet a falak repedezését. Ennek véleményem szerint nem lehet más oka, mint az, hogy elmulasztottak gyámfákat tenni a nyílások fölé; ugyanezt lehet észrevenni belül minden közfalon és az ajtók fölött. Úgy látszik, hogy a közfalak közül néhányat még utólag tettek oda, mivel nincsenek a szemközti falakba bekötve. Az épület nagyon nagy, de oly rosszul van beosztva, hogy nagyon kényelmetlen benne lakni, minthogy a parancsnok még egy inast sem tarthat maga mellett, és télen nem lehet meleg lakása. Ezt a hibát kevés költséggel helyre lehetne hozni, sőt ezt szükségesnek is tartom. Ami ezen épület többi hibáját illeti, nem hiszem, hogy érdemes kijavításukkal foglalkozni, tekintettel 150