A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Nagy Zoltán: Franz von Querlonde jelentése a szegedi vár 1768. évi állapotáról és erődítési terveiről

rendeltetett. Azt hiszem, hogy ilyen körülmények között egyetértenek majd velem, ha jogosan megállapítom: a rosszul értelmezett takarékosság, éppen ellenkezőleg, csak pazarlás, minthogy valójában bármilyen szerény kiadás fölösleges költség, mihelyt eredménytelen és hiábavaló. Egy jó, intelligens tisztnek, akit valamely erőd építésével bíztak meg, nem szabad arra gondolnia : elég, ha az erőd addig áll fenn, amíg Ő él, és nem szabad közömbösen azt képzelnie, hogy úgysem fogja már látni, amikor azt ostromolják; éppen ellenkezőleg, fel kell tételeznie, hogy századokig fog élni, és úgy kell dolgoznia, mintha neki magának kellene megvédenie, s ezért megbecsülést kell szereznie munkájának. A kazamaták homlokzati falába nyílásokat vágtak be, hogy levezessék az esővizet, amely behatol a fölöttük lévő földbe ; ez nagyon helyes, de hosszabb kifolyócsatorna kellett volna, hogy elöl kidobja a vizet s így megakadályozza annak a falra folyását. A kazamaták homlokzati falát folyókákkal ellátott koszorúpárkányzattal kellett volna betetőzni, hogy azok befogadják a várfalak felületének esővizét, s azt ereszcsatornákba kellett volna elvezetni — így az ereszcsatornák a homlokzati fal előtt vezették volna el. Ezen óvóintézkedés nélkül az esős időszakban, különösen pedig havazás után és olyankor, amikor a hó elolvadt, a víz nagyon sokáig végigszivárog a homlokzati falon s azt nemsokára megrongálja — ahogyan észrevehető, hogy ez máris bekövetkezett. A kazamatákat egészen a külső burkolat mögötti részig hosszabbították meg. Jól tudom, ezzel az volt az építők célja, hogy nagyobb befogadóképességet biztosítsanak számukra, aminek lehet előnye, de ami hátránnyal is jár. Nevezetesen: 1. szaporítja az erődből való kijáratok számát, amelyek állandóan szem előtt vannak és megkönnyíthetik a szökést vagy az erődbe való titkos bejutást. 2. Megmutatja az ellenségnek, hogy könnyen rést nyithat, és úgy találom : a józan szabályok elleni vétség hozzászokni ahhoz, hogy ennyire meggyöngítsék (elvékonyítsák) az erőd felépítményét. 3. Kétlem, hogy nagy előnnyel jár az, ha kazamatáknak — amelyekben állandóan csapatokat kell elszállásolni — ilyen nagy befogadóképességet biztosítunk ; a katonai kaszárnyákban általában tizennégy vagy tizenhat főt helyeznek el egy közös hálóteremben — a kazamatákban az az eset állna fenn, hogy kisebb tereik vannak, ahelyett, hogy nagyobbak lennének, de én nem hiszem, hogy harminc katona sokáig lakhat együtt egy kazamatában anélkül, hogy azt megfertőzné. A kazamaták talaját lapjukra fektetett téglákkal rakták ki. Jóllehet nemrég épültek, és csak részben, kb. fél éve laktak bennük, észre lehet venni, hogy a lakott kazamaták talajburkolata már rendkívül megrongálódott és az a veszély fenyeget, hogy rövid időn belül teljesen tönkremegy. Talán elmulasztották jól ledöngölni a földet, és nem hagyták, hogy eléggé leülepedjék, mielőtt rátették a kövezetet. De ezen óvó intézkedéseken kívül, helyesebben jártak volna el, ha mezeitéglákat raknak le : igaz, hogy a talajburkolat valamivel többe került volna, de hasonlíthatatlanul tartósabb és szárazabb lett volna. Minthogy az aradi kazamaták kövezete még nincs kész és a téglák ott távolról sem olyan jó minőségűek, mint Szegeden, azt hiszem, akkor fognak helyesen cselekedni, ha a kövezést az általam javasolt módon oldják meg, és gondjuk lesz arra, hogy a legjobb minőségű téglákat válasszák ki ehhez. Vannak lőporraktárul szolgáló régi kazamaták—ezeket sohasem lehet föld alatti helyiségekben jól elhelyezni. Ahhoz, hogy jó szárazon és jó minőségben őrizzék meg őket, szükséges nagyon száraz raktárakban való elhelyezésük, amelyeket kifejezetten az ilyen anyag tárolásának biztonsága által megkövetelt, valamennyi elővigyázatossági tényező figyelembevételével készítettek. Bármennyire szárazak is ezek a raktárak, mégis szükséges a legderűsebb szép nyári napokat felhasználni szellőztetésükre. 149