A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

In memoriam Szelesi Zoltán (1920–1985)

SZELESI ZOLTÁN (1920—1985) Egész élete példázza, hogyan érdemelte ki a szegény iparos szülők gyermeke, az egykori kopott ruhás borbélyinas nemcsak munkatársai, de az egész társadalom megbecsülését. 1920-ban született Szegeden. Az elemi iskola elvégzése után, a harmincas évek elején a munkanélküli szülők nem írathatták be tanulni vágyó fiukat már a középiskolába sem. Pedig a kisfiú korán rajzolgatni kezdett, de jó tanítómester vagy pártfogó híján elkallódott, sok más hasonló ifjúval együtt. Nem lehetett más választása: alkalmi munkák közben, apja iparának folytatása. Elérkezett a sorkatonaság ideje. A szegedi V. honvéd gépkocsizó vonatosztályhoz került, ahol nyilvántartó irodába történt beosztása révén alkalma nyílt, hogy összekuporgatott pénzecskéjéből beiratkozzon a dolgozók esti polgári iskolai tanfolyamára. További tanulását a háború akadályozta meg. A háború után kettőzött erővel láthatott hozzá elmaradt tanulmányainak bepótlásához. 1946-ban beiratkozott a szegedi kereskedelmi iskola felnőtt, esti tagozatára s ezzel egyidejűleg „rendkívüli" művészettörténeti hallgatónak az egyetemre. Nappal az egyetemre járt, este pedig a középiskolába. 1951-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen muzeológusi oklevelet szerzett. Ezután az Iparművészeti Főiskolán két féléven keresztül részt vett a hallgatók magyar—művészettörténeti képzésében. 1951-ben kötött házasságot Szekszárdi Rózsával, a szegedi szűcsmester leányával. Két leánygyermekük született. A megszaporodott család lakásigényét a főváros 9