A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Vörös Gabriella: Települések Csongrád megyében az 1–5. században (Lelőhelykataszter)

46. Szegvár-Puskin Tsz., Híítőtó Simon Katalin és Horváth László 1980-ban gödröket és tűzhelyeket tárt fel a lelőhelyen.

50 47. Szentes-Berekhát 1940-ben Csallány Dezső végzett hitelesítő ásatást a gepida temető területén, ekkor bukkant rá a későszarmata telep három gödrére. A leletek közül mára sajnos csak az 1. gödör néhány lelete maradt meg. A legteljesebb közlés az ásató tollából jelent meg. A leletek Kőhegyi Mihály elemzése alapján a 4. század utolsó harmada és az 5. század első harmada közé tehetők.

51 A megye területéről 1930 és 1990 között 47 települést ismerünk a megadott időintervallumból. Közülük csupán 25-ről jelent meg publikáció. E publikációk többsége azonban zömében csupán rövid ismertetés vagy összefoglalás, esetleg egy-egy szempont szerinti kiemelést jelent. A lelőhelyek leírása három esetben párosult a leletanyag teljes bemutatásával (36., 38., 47. Ih.). A hat évtizedet külön-külön is megvizsgálva szembetűnő, hogy 1930 és 1940 között volt legaktívabb a kutatás (10 lh.), de ennek többsége kizárólag Hódmezővásárhely környékére lokalizálható. Hozzá kell tennünk, hogy a város körüli következetes, és természetesen más korszakok kutatásával párosuló ásatások intenzív publikációs tevékenységgel jártak együtt. Párducz Mihály majdnem valamennyi telepásatásáról még ugyanabban vagy a következő évben beszámolt valamilyen formában. 1940 és 1970 között a lelőhelyek száma erősen visszaesett (1, 2, 6. Ih.), ami a publikációs szint még erőteljesebb csökkenését hozta magával. Míg 1950-ig majd 100 %-os, 1950 és 1960 között már csak 50 %-os, az 1960-as évektől pedig teljesen visszaesik a telepkutatás és ebből következően a publikálása is. 1970 és 1990 között a kutatásokban újabb nagy fellendülés figyelhető meg. 21 új lelőhely került napvilágra, közöttük több 5000 m

2-en felüli területű. Harmadukkal kapcsolatban jelent meg vagy van megjelenés alatt teljes vagy részfeldolgozás. A települések zöménél szűkszavú, csupán a Régészeti Füzetekben megjelent közleményekre voltunk utalva. Néhány szerencsés esetben azonban az adatokat ki tudtuk egészíteni az ásatok szívességéből.

52 A közleményeket tanulmányozva kiderült, hogy mennyire változatos az 1-5. századi településeken feltárt objektumok sokasága. Csaknem a lelőhelyek felénél (20 lh.) találtunk építményre valló nyomot, melyeknél az az egyedüli közös vonás, hogy kivétel nélkül a talajba voltak mélyítve valamilyen mértékig. Méretük, szerkezetük egészen különböző, ebből adódik, hogy valószínűleg eredeti funkciójuk is igen változatos lehetett.

53 Biztosan lakóházként funkcionált a SzegvárOromdűlőben feltárt építmény, mivel kemencéje is volt (44. lh.). A viszonylag kis méretű, többnyire négyzet formájú, földbemélyített építmények mellett biztosan voltak olyanok is, amelyeket egészen sekélyen alapoztak meg. Felmenő, vesszőfonatos-ta50 Rég.Füz. 1981. 50. 51 MFM 53.2Í9.1-3. Csallány Dezső 1941. 120-121., Kőhegyi Mihály 1969.106. 52 Itt is megköszönöm Horváth Ferencnek, Kürti Bélának, Lőrinczy Gábornak, B. Nagy Katalinnak, Trogmayer Ottónak és Vályi Katalinnak, hogy az ásatásaik során előkerült 1-5. századi anyaggal kapcsolatosan mindig szívesen adtak felvilágosítást, adataikat munkáimban felhasználhatom. 53 A félig földbemélyített kisméretű építmények néhány típusát a Sándorfalva-Eperjes telepről mutattuk be: Vörös Gabriella 1983. 143. 24. grafikai melléklet. 90