A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Berecz Katalin: Római áru a szarmata Barbaricumban
Szandaszőlős Netovább Csárda 7 , Törökszentmiklós Surján, Újtelep, Ady-TSZ homokgödre 8 ; Törökszentmiklós Surján, Új telep, Homokgödrök, Kis-Büdös-Érpart 9 lelőhelyekről ismert szarmata sírok anyagát vetem össze 10 . Vázlatomban teljességre nem, csupán újabb szempontok felvillantására vállalkozom 11 . Az egyes lelőhelyeken előkerült leletanyag, az objektumok abszolút értékei között jelentős eltérés van (1. táblázat). A legnagyobb anyag Gyomáról származik, 10.000-es nagyságrendjével egyedülálló. Ezzel szemben a két másik telep anyaga a kisebbek közé tartozik, 100-as nagyságrendű. Kiegyenlítettebb képet mutatnak a temetők abszolút értékei. Érdekes, hogy a jóval szerényebb sírszámú Törökszentmiklós Surján, Újtelep, Kis-Büdös-Érpart temetőrészletéből is ugyanannyi lelet vált ismertté, mint a két másik, 2-2,5-szer nagyobb objektum-számú temetőből. A leleteket elsőként anyaguk szerint csoportosítottam 12 . Kerámia, csonteszközök, fém- és agyagtárgyak, kőeszközök valamint üveg(gyöngy)különíthetők el. A lelőhelyek adatait abszolút értékük feltüntetése mellett az egész leletanyaghoz viszonyított arányukban is megadtam. A telepek leletanyagát 98-100 %-ban kerámia alkotja. Ezzel szemben a temetők kerámia-anyaga szerényebb mértékben mutatható ki: egyhatodegyharmad között mozgó arányban részesedik az egész anyagból - ez az érték jellemző az üvegáru részesedésére is. Viszont a telepek anyagából az üveg/gyöngy Gyoma133 kivételével szinte teljesen hiányzik. Ismét Gyoma-133. sz. lelőhely a kivétel a kőés csonteszközök számbavételénél: az összes többi telep és temető anyagából hiányoznak ezek a tárgytípusok. A telepek közt ugyancsak Gyoma-133 az egyedüli részesedő a fémtárgyak kategóriájában. A temetők esetében viszont a fémtárgyak dominanciájáról beszélhetünk: az összes leletanyag közel fele e tárgykörből kerül ki, ez alól Szolnok-Szandaszőlős a kivétel, ahol ez a részarány csak 22%-nyi. Egy telep: Lajosmizse anyagából nem mutatható ki agyagtárgy, a másik két telep leleteinek is csak mindössze 0,3-0,4%-a tartozik az agyagtárgyak közé. Ennél nagyobb a temetők esetében az agyagtárgyak viszonyított jelenléte: 4-8% között mozog - ez azonban abszolút értelemben szerény értéknek tekinthető. A telepek közül ismét csak Gyoma-133-ról ismerek ide sorolható emlékcsoportot. (2. táblázat) A kerámia-anyagot vizsgáljuk meg részletesebben 13 ! Elsőként készítésük körülményei, módja szerint csoportosítottam az edényeket: így lábítós, vagy gyorskorongon, szere és szempontjai főbb vonalakban megegyeznek az itt bemutatott lelőhelyeknél követett módszerekkel. Területileg azonban jelentős távolságra találhatók, s a cikk kereteit meghaladó problémát vetne fel adataik bevonása. 7 Vaday Andrea 1989 267-270., további irodalommal. 8 Vaday Andrea 1985 345-390. o. vö Vaday 1989 285-288. 9 Vaday Andrea 1978-1979 57-69. vö Vaday Andrea 1989 288-289. 10 Köszönettel tartozom Vaday Andreának jelen vázlatom készítése során nyújtott segítségéért. 11 Táblázatoknál használt rövidítéseim: Gyoma 133 lelőhely: Gy-133 Kunszentmárton-Téglagyár: Km Lajosmizse: Lm Szolnok Szandaszőlős Netovább Csárda: SzSz Törökszentmiklós Surján Újtelep Ady TSZ homokgödre: Tm-A Törökszentmiklós Surján, Újtelep Homokgödrök Kis-Büdös-Érpart: TmK 12 Az itt használt szempontok többségükben megegyeznek a Gyoma-133 lelőhely anyagán használt szempontokkal. 13 A kerámia-anyag számbavételénél a fizikai sajátságaik alapján összetartozó, törésfelületükkel nem illeszkedő darabokat is l-l edényhez számítjuk a törésfelületükkel illeszkedő darabok mellett. Ennek alapján a hajdan használt egész edények számát tudjuk meghatározni. Ugyanígy egynek vettem a viseleti szempontból összetartozó üveg/gyöngyöket, s az így kialakított együttesekkel számoltam, mint egységekkel. 74