A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Berecz Katalin: Római áru a szarmata Barbaricumban

kézi, vagy lassú korongon készült és kézzel formált edényeket különíthetünk el. A telepek anyagában Kunszentmárton és Gyoma arányai igen közel állnak egymáshoz (gyorskorongolt: 72 %, 75 %, kézzel formált 26,7 %, 24 %, lassú korongon készült 1,3%, illetve 1 %. A temetők közül Törökszentmiklós-Surján, Újtelep, Homokgödrök Kis-Büdös-Érpart adatai állnak a legközelebb a két telep értékeihez, (kézzel formált 25 %, gyorskorongolt 75 %)

14

. Lajosmizse telepéről származó arányokkal Törökszentmiklós Surján, Újtelep, Ady-TSZ homokgödre adatai rokoníthatók. (Az előbbi 44,68 %-a, az utóbbi 40 %-a kézzel formált, 46,8 %, és 60 % a gyorskorongolt edények aránya.) A temetők anyagából nem ismerünk lassú korongon előállított edényeket. Lajosmizse esetében a telepek közt a legnagyobb: 8,52 %-os a lassú korongolt anyag részesedése. A másik két esetben 1, illetve 1,3 % (3. táblázat). A kerámia funkció szerinti megoszlását a következő szempontok szerint vizsgáltam. Három csoportot különítettem el, az asztali-főző (tányérok, tálak, dörzstálak, miniatűr edények, csészék, bögrék, fazekak fedőstől, gömbtestű edények), tároló (amphora, palack, korsó, hombár, hordóedény) és a közelebbről meg nem határozható, jellegtelen edényeket

15 A két általam értékelt telep adatai egymástól eltérő arányokat mutatnak: Gyoma esetében fele-fele nagyjából az asztali-főző, és a tárolóedények aránya, míg Kunszentmárton anyagában 1/4 - 3/4 az arány. Mégis, inkább rokonítható az előbb említett két adat, amint a temetők adatai is inkább egymás értékeinek közelében vannak. Szolnok-Szanda 92 %-a, Törökszentmiklós-Surján Újtelep Ady TSZ homokgödre 100 %-a, Törökszentmiklós-Surján, Újtelep Kis-Büdös-Érpart 92 %-a tartozik a kerámián belül az asztali-főzőedények kategóriájába. A két utóbbi temetőben tárolóedény egyáltalán nem került elő, míg Szolnok-Szanda temetőjéből mindössze 3,6 % a részesedése ennek az edényegyüttesnek. (4. táblázat). A teljes leletanyag csoportosításakor felmerült a készítés helye szerint való osztályozás lehetősége (5. táblázat). Ennek vizsgálatakor két kategóriát: a helyi eredetet és a provinciális, és így import jelleget vettem alapul. Ebből a szempontból összehasonlítva a következőket tapasztaltam. Két-két település és temető értékei egymáshoz közelítenek. A települések esetében 1-3%-nyi, a temetőknél 15-25%-os az import részesedése. A kivételt képező telep: Lajosmizse, és temető: Törökszentmiklós-Kis Büdös Érpárt értékei viszont egymáshoz közel esnek: 7-9% az import jelenléte. Tovább-vizsgálva az importot, az így származtatható anyag értékeit az importon belül vizsgálom, és nem a teljes leletanyaghoz viszonyítva, így valamivel jellemzőbb képet alkothatunk (6. táblázat). A telepek és temetők összevetésekor azt figyelhetjük meg, hogy a telepek esetében ismét a kerámia, azon belül a terra sigillata túlsúlya alakult ki (Gyoma: 98 db, 83,2 %, Kunszentmárton 3 db, 60 %, Lajosmizse 6 db, 67 %). A temetők esetében nem a kerámia, hanem a fémtárgyak, azon belül a fibulák aránya magas szembetűnően (Szolnok-Szanda: 41,9 %, Törökszentmiklós Surján-Újtelep, Homokgödrök-Kis-Büdös-Érpart 50 %, Törökszentmiklós Surján-Újtelep, Ady TSZ Homokgödre 60 %). Érdekes, hogy Kunszentmárton, illetve Lajosmizse telep-anyagából egyetlen fémtárgy sem került elő, mely import lenne. Gyoma anyagában két érem képviseli a provinciális eredetű fémtárgyak csoportját. A temetők között Törökszent14 A kerámia-anyag száma a 100 % a 3., 4. táblázat esetében. 15 Lajosmizse esetében a rész-számítások nem álltak rendelkezésemre. 75