A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Berecz Katalin: Római áru a szarmata Barbaricumban
RÓMAI ÁRU A SZARMATA BARBARICUMBAN BERECZ KATALIN (Budapest, MTA Régészeti Intézet) Régóta foglalkoztatja a kutatást a Római Birodalommal határos területek barbár népeinek hagyatékában ránk maradt római áru. Ezt a leletcsoportot korábban elsősorban a bennszülött anyag keltezésére 1 , az utóbbi időben inkább a gazdasági-politikai összefüggések, kapcsolatok rekonstruálásánál használták fel. 2 . E kapcsolatok összefüggések vizsgálatához járulnak hozzá azok az utóbbi időben gyarapodó számban megjelenő munkák, melyek adatbázisát a teljesen feltárt leletmennyiség alkotja. E tanulmányok közül használtam fel néhányat a jelen vázlat megírásánál. Adatbázisom létrehozásakor el kellett tekintenem a korábbi leletközlések, elemzések felhasználásától, mivel azokba nem a teljes leletanyag, hanem csak a jellegzetes példányok és tárgycsoportok kerültek be. Ugyancsak nem használtam fel azon leletközléseket, melyek anyaga nem hiteles ásatás folytán, hanem vétel, ajándékozás révén, esetleg szórványként jutott valamely múzeum gyűjteményébe. A hiteles ásatások nyomán ismertté vált teljes leletanyag nyújtotta információ sem tekinthető azonban teljes értékűnek. Ugyanis sajnos, ezek az ásatások sem ölelik fel egy hajdani telep, vagy temető területének egészét, így az ott feltárt leletanyag alapján levont következtetések is csak részinformációk lehetnek. Éppen ezért fontos a több szempontú és részletes anyagfeldolgozás, mert ennek révén jön létre olyan információ, mely objektív, és így részeredményként is alkalmas az egészre vonatkoztatott következtetés levonására. A teljes leletanyag elemzésénél elengedhetetlen a statisztikai eszközök, módszerek alkalmazása. Ezek használata nyomán keletkeznek olyan objektív adatok, melyek részint tükrözik az egyes lelőhelyek anyagában kimutatható mennyiségi arányokat, részint alkalmasak több lelőhely anyagában megfigyelhető tendenciák összevetésére. A továbbiakban a fentiek szemléltetésére teszek kísérletet. Három-három római kori barbár, szarmata telep- és temetőrészlet anyagát elemzem. A mai Gyoma-133. lelőhely 3 , Kunszentmárton-Téglagyár 4 , Lajosmizse 5 teleprészleteket 6 , illetve Szolnok1 Párducz Mihály, 1931 74-186. vö. Párducz Mihály 1941 vö Párducz Mihály, 1944 vö Párducz Mihály 1950 2 Gabler Dénes, 1968 211-242. vö Gabler Dénes-Vaday Andrea 1986 3 Gyoma-133, sajtó alatt 4 Vaday Andrea-Vörös István 1980 177-139. 5 Kulcsár Valéria-Vörös István 1989 67-93. ^ 6 Biharkeresztes-Ártánd Kisfarkasdomb (vö. M.Nepper Ibolya, 1984, 67-118), valamint Biharkeresztes-Ártánd Nagyfarkasdomb (vö. M.Nepper Ibolya 1985 101-249.) szarmatakori telepek feldolgozási mód73
