A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Ferencz Márta: Izületi betegségek és gerincoszlopi anomáliák a szentkirályi középkori temetőben

A Vác-Kavicsbánya-i avar kon temetőben mindössze 1.0 %-os az előfordulása, amely temetőnkkel szemben a másik végletet képviseli 9 . A lumbalizatio az előbbi folyamat ellenkezőjének tekinthető, amikor a keresztcsont legfelső szegmentjéből részben vagy teljesen egy plusz lumbális csigolya képződik (3. kép 2.). Az Árpád-kori anyagban 16 ilyen esetet figyelhettem meg, amely 11.1 %-nak felel meg. A viszonylag ritka folyamatot érdekes módon csak Aduitus korú egyéneknél ta­láltam, ami véleményem szerint nem tükrözi a valóságot hanem véletlennek tekinthe­tő. Az viszont elgondolkodtató, hogy véletlen-e, hogy ez az anomália is, csakúgy, mint a sacralizatio a férfiaknál jóval nagyobb arányban fordul elő, mint a nőknél. A késő középkori temetőben - valószínűleg a kis esetszám miatt - egyetlen lumbalizatios esetet sem találtam. A sacrum bifidum névvel jelölt elváltozás esetében a keresztcsonton részben vagy teljesen nyitott a gerincvelőt körülvevő gerinccsatorna. A nyitottság mértéke szerint teljes, illetve caudális vagy craniális sacrum bifidumról beszélhetünk. (3. kép 1.) Az Árpád-kori szériában elég magas arányban, 29.9 %-ban fordul elő ez az ano­mália. Mindkét nemnél és minden korcsoportban a caudális alak a leggyakoribb, szá­zalékos aránya szignifikáns különbséget mutat a craniális formával összevetve. A késő középkori szériában mindössze 2 esetet találtam, ami nem reális, tehát nem értékel­hető (4. ábra). A sacrum bifidum magas előfordulási arányát bizonyítja a más szériákkal történő összehasonlítás: Esztergom 11-12. századi temetőben 1.9 % 10 , a Vác-kavicsbányai avar kori szériában 8.2 % n , a solymári avar kori sorozatban 16,5 % n az aránya. Lényegében a sacrum bifidummal azonos jelenség a csigolyákon észlelhető spina bifida. Az arcus vertebrae dorsalis részén a processus spinosus záródásának hiánya következtében a csigolya nyitott. Az esetek egy részénél csak keskeny rés alakul ki, máskor a csigolya teljesen nyitottá válik. (4-5. kép) Az Árpád-kori szériában összesen 8 ilyen esettel találkoztam. A nem és életkor szerinti megoszlás a következő: 4 Aduitus férfi, 1 Maturus férfi, 1 Aduitus nő, 2 Matu­rus nő. A 332. sírszámú Maturus korú nő gerincoszlopában két egymás mellett levő csigolya nyitott. Hasonló esetet találunk a visegrádi 11-12. századi temetőben 13 . A késő középkori szériában mindössze 2 egyénnél fordul elő ez az anomália: 1 Aduitus és 1 Maturus korú férfinál. A kis esetszámok miatt százalékos értékeket nem számoltam. A 381. sírban talált Maturus korú nő gerincoszlopában 6 dorsalis csigolya össze­nőtt. A sponylarthritis ankylopoetica - a Bechterew-féle betegség - esetében a ge­rincoszlop elülső hosszanti szalagjainak és a csigolyák közti porckorongoknak az el­meszesedése, majd elcsontosodása következtében a csigolyák összenőnek. A gerinc­9 Ferencz 1980-1981. 10 Pap 1978-1979. 11 Ferencz 1980-1981. 12 Ferencz 1982-1983. 13 Pap-Susa 1986. 678

Next

/
Thumbnails
Contents