A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Ferencz Márta: Izületi betegségek és gerincoszlopi anomáliák a szentkirályi középkori temetőben

oszlop ívszerű kyphosisban megmerevedik 14 . A folyamat okáról eltérőek a vélemé­nyek. Míg Haranghy rheumatikus eredetűnek tartja, addig Steinbock 15 felhívja a fi­gyelmet a rheumatikus arthritistŐl való határozott elkülönítésére. Fő érve az, hogy a Spondylarthritis ankylopoetica teljesen eltérő öröklési mintával bír, mint a rheumati­kus arthritis. A nemek közötti előfordulás aránya is eltérő a két betegség esetében. Míg a rheumatikus arthritis a nőknél, addig a spondylarthritis ankylopoetica a férfiak­nál gyakoribb. Az elcsontosodás bekövetkezhet alulról fölfelé (Strümpell-Marie-féle alak), vagy fölülről lefelé (Bechterew-féle alak) 16 Esetünk megerősíti azt a tapasztala­tot, mely szerint az ízületi betegségek és a gerincoszlopon jelentkező anomáliák gyak­ran halmozódnak. Az ismertetett betegségen kívül sacralizatiot és spondylosis defor­mans-t figyelhettem meg. Következtetések Vizsgálataim eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a szentkirályi Ár­pád- és késő középkori temetőben mind az ízületi betegségek, mind a gerincoszlopon előforduló anomáliák aránya magas. Ennek okát kutatva feltétlenül figyelembe kell vennünk az akkor itt élt lakosság életkörülményeit, munkáját. A középkor folyamán ez a terület a mainál jóval nedvesebb volt a Tisza közelben folyó mellékágai miatt. Az Árpád-korban - mint ismeretes - a házak félig a földbe voltak ásva, így a falak átvehették a talaj nedvességét. A századok folyamán megvál­toztak az építészeti szokások. A késő középkorban már a föld fölé épített házakban laktak, melyek valószínűleg szárazabbak lehettek. Másrészt szólnunk kell a lakosság életmódjáról, fő tevékenységéről, amely a töb­bi alföldi településhez hasonlóan mezőgazdasági munka volt. A földművelés sok olyan munkafolyamatot tartalmaz, amely hosszan tartó, egyoldalú terhelést ró a gerincosz­lopra. Mivel az ízületi betegségek közül a rheumatikus és a degeneratív ízületi betegsé­gek hasonló elváltozást okoznak a csontokon, történeti anyagon nehéz megállapítani, hogy melyik lehetett az észlelt jelenség oka 17 . Ha a két széria nagyságában és feltártsági mértékében meglévő aránytalanság tu­datában, de mégis összehasonlítjuk az Árpád-kori és a késő középkori csontokat az ízületi betegségek szempontjából, azt tapasztaljuk, hogy a spondylosis deformans ará­nya nagyobb az Árpád-korban. Az osteoarthrosis előfordulásában nincs szignifikáns különbség. Ezek szerint a lakáskörülmények megváltozása nem vonta maga után az ízületi betegségek előfordulásának nagymértékű változását. Ebben az esetben a mun­ka okozta stressz játszhatott döntőbb szerepet kialakulásukban, s a lakáskörülmények csak erősíthették azt (Id. spondylosis deformans). Az anomáliák más temetőkhöz ké­pest magasabb arányú előfordulásának okát genetikai tényezőkben is kereshetjük. 14 Haranghy 1960. 15 Steinbock 1976. 16 Farkas 1972. 17 Marcsik 1983. 679

Next

/
Thumbnails
Contents