A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Hatházi Gábor: A perkátai kun szállástemető (Előzetes beszámoló az 1986–88. évi feltárásokról)
meg, ahol népi ékszerként egészen a 18. századig tovább éltek. 62 13-14. századi magyarországi elterjedésüket nagy valószínűséggel köthetjük a bizánci-balkáni kultúrelemeket előszeretettel magukba olvasztó kunok közvetítő szerepéhez: 63 a ma ismert hazai példányok vagy kun, vagy azzal közvetlenül szomszédos lelőhelyről származnak. 64 Steppel hagyományok meglétét bizonyítja a sírokban található - a szorosan vett viselethez ugyan kötődő - használati tárgyak nagy mennyisége is. Gyakoriak a kések (46., 47., 66., 123., 141., 149., 192., 256. sír) (Ill.tábla 2.), borotvák (46., 141. sír) (III. tábla 1.), ár-szerű szúróeszközök töredékei (46., 123., 273. sír) (III. tábla 4.), valamint a Szeged-Ötömösről már ismert, szegecselt végű keskeny pengeféleségek (51., 123. sír) (III. tábla 3.), melyeket Móra Ferenc és Széli Márta tőrként határozott meg. 65 A 65. sírból fátokba bújtatott ár került napvilágra, egy gyűszű társaságában (Ill.t. 5., 9.). Több sírban fordult elő csontból vagy ólomból készült tűtartó (1., 141., 192. sír) (III. tábla 6-8.), tű (16.SÚ-), orsógomb (183. sír) (III. tábla 12.), kulcs (123., 192. sír) (III. tábla 11.), „T'-kulcsra emlékeztető kettős horog 66 , esetleg hálókötő tű (?) 67 (192. sír) (Ill.tábla 13.). Esetenként tűzszerszám is került sírba: tűzpatkó (170. sír) (III. tábla 17.) vagy azt helyettesítő (?), másodlagosan felhasznált vas sarkantyú töredék (180. sír) (III. tábla 10.), kovák (141., 191., 238. sír) (III. tábla 14-16.). E használati tárgyak lelőkörülményei hasznos adatokkal szolgálnak a kun sírokban talált gyöngyök funkciójának meghatározásához, s egyúttal egy igen lényeges, nomád gyökerű viseleti elem felismeréséhez. E gyöngyök nyakláncként való használatát a 43. sír kivételével - kizárja az a tény, hogy szinte mindig deréktájon, jobb oldalon, a kéz magasságában kerültek elő (III. tábla 1., 8.) A Kecskemét környéki kun szállások kapcsán a problémával Szabó Kálmán is találkozott. Az ágasegyházi temető XXXI., XXXV. és XLIX. sírjában továbbá az aranyegyházi XXXIV. sírban bukkant rájuk, szintén jobb kéz tájékán. Nem ismervén fel az ágasegyházi XXXI. és XXXV. sírban lelt „ólomcsövek" - a közölt fotókból ítélve a perkátai példányokkal azonos tűtartók - valódi funkcióját, továbbá figyelemén kívül hagyva a XLIX. sírban a gyöngyök közt talált gyűszű fontosságát: a gyöngysorokat és „ólomcsöveket" rózsafüzér részeiként értelmezte. 68 Szeged-Ötömösön Móra Ferenc is rögzítette a jelenséget (24., 50., 59. sír). 69 Ott az 50. sírban a gyöngyök szövet- és zsinórmaradványokkal együtt kis csomagot alkottak. 70 Selmeczi László az orgondaszentmiklósi kun szállástemető 1. sírjában szintén talált gyöngyöket a medence körül. 71 Perkátán e gyöngyök a 46. sírban tőr és 62 Hatházi Gábor 1988 b. 115., 61.)., Pálóczi Horváth András 1989 b. 111-115. 63 L. 60. jegyzet 64 Szabó Kálmán 1938. 45^6., 153-154. és 173-179. kép, Széli Márta 1940.163., XXVIII.t. 1,8,24, Pálóczi Horváth András 1989 b. 111-115. Il.t. 1-2., magyar temetőkből ismert példányok: V. Székely György 1987. 83. 65 Móra Ferenc 1906. 25-26., Széli Márta 1940.163., XXIX.t. 18. 66 A kulcs vagy kettős horog problémájára már a X-XI. századi leletanyagban is felmerült (Tiszasüly ill. Tiszajenő-Kecskéspart). Késő-középkori rokonpéldánya: Pomáz-Klisza. Mesterházy Károly 1983. 157.Д59.1-2. ábra. Hasonlót közöl Szabó Kálmán 1938. 517. kép. 67 Bakay Kornél 1989.168. kép 3. 68 Szabó Kálmán 1938.40-45., 136-137. és 140-146. kép. 69 Móra Ferenc 1906. 22., 25., 26. 70 Móra Ferenc 1906. 25. 71 Selmeczi László 1986.18.j. 660