A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Hatházi Gábor: A perkátai kun szállástemető (Előzetes beszámoló az 1986–88. évi feltárásokról)

derült, hogy valójában kettős árokrendszerről van szó, melynek korábbi fázisa Árpádkori (3. árok, átl. Sz.= 220-230 cm, átl. M.= -230 cm). Használaton kívül kerülése szervesen összefügg a tatárjárás során megrongálódott templom felújításával Az árkot - különösen a nyugati oldalon - a román kori épület gazdag 13. századi kerámia anyagot tartalmazó pusztulási törmeléke töltötte fel. Az eltömődött temetőárok eredeti nyomvonalát többé-kevésbé követő új árkot (2. árok, átl. Sz= 270 cm, átl. M= -130 cm) már minden bizonnyal a kunok ásták, akik munkájuk során több korábbi sírt bolygattak (280, 284 sír). Az Árpád-kori körárkot eltömő épületomladék egyébként vastagon szétterítve, elegyengetve - a temető egész területét befedi. A kun sírok jórészét ebbe ásták, míg az Árpád-kori sírok ez alatt a réteg alatt jelentkeztek. A temetkezési terület peremén, széles félkörben, követve a temetőárok vonalát, olyan gödrök sorára bukkantunk, melyeket szintén épülettörmelékkel töltöttek fel. A bennük talált csekély mennyiségű lelet azt jelzi, hogy aligha lehettek hulladékgyűjtők: talán a templom helyreállításához szükséges homokot adhatták. A leletanyaguk alapján 13. századi gödrök sok Árpád-kori sírt pusztítottak el

33

, majd feltöltésük után kun sírokat temettek rájuk.

34 Már a fenti adatok is azt bizonyítják, hogy a temető kunok általi használatba vétele, s a templom újjáépítése már a 13. század végén be kellett hogy következzen.

35 Ezt látszik megerősíteni a 4. és 65. sír kettőskereszt (II. tábla 2., 10.), továbbá a 73. sír kettős kereszttel variált liliomos vésetű (II. tábla 3.) fejesgyűrűje is.

36 Lovag Zsuzsa kutatásai nyomán

37 Selmeczi László hívta fel a figyelmet e gyűrűtípusok 13. századi voltára, s arra a tényre, hogy jelenlétük a kun szállástemetőkben a 13. század második felében-végén megtelepedő nemzedéket jelzi.

38 Ugyanezen réteghez kell sorolnunk a 48. sírt is, jóllehet félbevágott halotti obulusa

39 a temetkezést látszólag a 12. század végére keltezi.

40 Jászdózsa-Négyszállás 64. és 33 3. gödör 55. sír, 5. gödör 19. sír, 6. gödör. 56. sír, 11-12. gödör: 107., 112., 114., 211. sír, 13. gödör 239., 240., 243. sír, 15. gödör 217., 245. sír, 17. gödör 277. sír, 19. gödör: 285. sír. 34 5. gödör 13. sír, 7. gödör 287. sír, 12. gödör 106., 108. sír, 14. gödör 162., 163. sír, 15. gödör 225. sír, 16. gödör 242. sír. 33 A kun megtelepülés igen gyakori jelensége, hogy a kunok ugyanazt a megtelepülésre legalkalmasabb tereppontot szállták meg, ahol a korábbi magyar falu is állt. A szakirodalom alapján Selmeczi László e csoportba sorolja Csengéié, Szeged-Ötömös, Borbásszállás, Bene, Baracs lelőhelyeket, s ezt figyelte meg saját ásatásán, Karcag-Orgondaszentmiklóson is. Horváth Ferenc 1977. 120., Móra Ferenc 1906. 19-20., 1908. 369-371., Szabó Kálmán 1938.130-135., Selmeczi László 1982. 736., 1986.131. Feltárások bizonyítják ugyanezt Szentkirályon és a Hantos-széki Sárosdon is. Pálóczi Horváth András 1976. 293-302., Hatházi Л, Gábor 1988b. 106-110. Méri István nagykunsági terepjárásai során Kápolnás, Fábiánsebestyén, Asszonyszállás, Bolchatelek, Hatház, Hegyesbor, Turgonypéterszállása, Marjalaka, Pókhamara esetében tudott ilyen jellegű kontinuitást kimutatni. Méri István 1954. 1. kép, Pálóczi Horváth András 1974. 247. A helynévtudományi kutatások szerint a kun szállásoknak közel 1/4-e őrzi korábbi magyar falu vagy templom nevét, s hasonló tartalmat jelez a pusztán álló, romos templomra utaló -egyháza végződés is. Pálóczi Horváth András 1986. 218-219. Hantos-széki példák: Thobaliszentpéter, Hantosegyháza. 36 A 4. sírnak egyéb lelete nem volt, a 65. sír gyűrűjének kísérő leletei: gömbös fülbevalópár, pitykegomb, ár fátokban, gyűszű, vaskarika, gyöngy. A 73. sír gyűrűje pitykegombbal együtt került elő. 37 Lovag Zsuzsa 1980. 221-236. 38 Selmeczi László 1986.132. 39 A pénzek meghatározásáért V. Székely Györgynek (Kecskemét, Katona József Múzeum) tartozom köszönettel. 40 Réthy László szerint e feliratozatlan verettípus (ezüst dénár, CNH I. 119., Huszár Lajos 1979. 140.) - műhelyjegyei alapján - III. Bélától (1172-1196) II. Andrásig (1205-1235) bármikor forgalomban lehetett. 656 4