A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Wolf Mária: Előzetes jelentés a Karos határában feltárt 10. századi telepekről
3. kemence: A mai felszíntől 107 cm-re került elő, patkó alakú, farvastagsága 2-3 cm, átmérője 118x130 cm. Sütőfelülete keményre égett, simított, jó megtartású, felmenő fala 30 cm magasságban áll, enyhe ívben hajlik. A fenéktapasztás szélénél körben öt centiméter átmérőjű, 8-10 cm mély karólyukakat találtunk. Szája Ny-ra nyílt, alja ebben az irányban lejtett, fenéktapasztása 2 cm vastag, egyrétegű volt, alatta sem követ, sem cseréptöredékeket nem találtunk. (5. kép 1.) 4. kemence: A mai felszíntől 98 cm-re került elő, először a mintegy 90x30 cm-es omladékot találtuk meg, majd az 5-6 cm falvastagságú, patkó alakú kemencét. Sütőfelülete jómegtartású, keményre égett, simára tapasztott, 116x120 cm-es. Fala 30 cm magasságban áll, szerkezete hasonló a harmadik kemencéhez: a fenéktapasztást körben 5 cm átmérőjű 8-10 cm mély karólyukak vették körül. A kemence szája ÉNy-ra nyílik, a fenéktapasztáson a száj körül több nagyobb kő, illetve nagyméretű, durva anyagú, vaskos, lapos, szögletes edény, sütőtepsi töredékei kerültek elő. A fenéktapasztás egyrétegű, 2 cm vastag volt. (5. kép 2.) A kemencékhez egy 3,8 x 2,3 méteres gödör tartozik, amelynek oldalai rézsüsen lejtenek, alja egyenetlen (3. kép 2.). Feltehető, hogy a négy kemence gödrét egymásba ásták, de az eredeti gödröket ma már nem lehetett elkülöníteni. A legjobban a második kemence előterét figyelhettük meg, ez a megközelítőleg kerek 142x115 cm-es, a mai felszíntől 151 cm-re beásott gödör, erősen faszenes, hamus volt. Bontása során állatcsontok, cseréptöredékek, sütőtepsi töredéke került elő (6. kép) 1. Peremtöredék. Sötétszürke, homokkal, kaviccsal soványító«, rosszul iszapolt, kívül-belül simított, kézzel formált. Pereme enyhén kihajlik. Átm.: 6 cm. 2. Oldaltöredék. Sötétszürke, kaviccsal, homokkal soványító«, rosszul iszapolt, durva anyagú, kézzel formált. Bekarcolt hegyes hullámvonal díszíti. Átm.: 10,5 cm. 3. Oldaltöredék. Barnás-vörös, homokkal, kaviccsal soványító«, rosszul iszapolt, vastag falú, kézzel formált. Fésűsen bekarcolt hullámvonalköteg díszíti. Átm.: 5,5 cm. 4. Oldaltöredék. Világosbarna, homokkal, kaviccsal soványító«, durván iszapolt, vastag falú, kézzel formált, fésűsen bekarcolt egyenes- és hullámvonalak díszítik. Átm.: 13 cm. 5. Oldaltöredék. Szürke, homokkal, kaviccsal soványító«, durván iszapolt, nagyon vastag falú, kézzel formált. Fésűsen bekarcolt egyenes- és hullámvonalköteg díszíti. Átm.: 14 cm. 6. Sütőtepsi töredéke. Barnás-szürke, homokkal, pelyvával soványító«, durván iszapolt, vastag falú, simított, egyenetlen felületű, kézzel formált. Átm.: 11 cm. A gödör D-i oldalán több különböző méretű karólyukat bontottunk ki. Ezek feltehetőleg a fölötte állt épület vagy tető emlékei lehettek. A kemencék előteréből, illetve az erősen letaposott, állatcsontokkal, cseréptöredékekkel teli felületekből előkerült kerámiaanyag: a durva anyagú, csillámos homokkal, apró kaviccsal soványított, kézzel formált, fésűsen bekarcolt egyenes és hullámvonalkötegekkel díszített darabok nagyfokú hasonlatosságot mutat a Gergelyiugornyán 13 , Mátraszőlő-Késedombon 14 , Tiszafüred-Majoroson 15 , Darnózseliben 16 , Rácalmáson 17 , 13 Erdélyi István - Szimonova Eugénia 1978. 155-163. vö. Erdélyi István - Szimonova Eugénia 1985. 379-397. 14 Cs. Sós Ágnes 1970.97-113. 15 Sz. Garam Éva 1981.137-147. 16 Pusztai Rezső 1974.45-62. 17 Fülöp Gyula 1979. 267-270. 584
