A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Wolf Mária: Előzetes jelentés a Karos határában feltárt 10. századi telepekről

valamint Mezőkövesd-Vajda

18 utcában előkerült leletekkel. A sütőtepsi analógiáit ugyancsak megtaláljuk Gergelyiugornyán és Mezőkövesd-Vajda utcában. A fentebbi párhuzamok alapján úgy véljük, a Karos-mókahomoki település feltárt részletét a 9. században használhatták. Az ásatás során azonban a mai felszíntől 52 cm mélységben, az egykori járószintről előkerült egy kisméretű edény (7. kép 1.), amelynek pontos párhuzamát a karosi második honfoglalás kori temető első sírjában találták meg (7. kép 2.). Edény. Barnás-szürke, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, vékony falú, kézzel formált, kisméretű, pereme enyhén kihajlik, tagolatlan. Alján kereszt alakú fenékbélyeg található. M: 5,5 cm, Fá: 4 cm. Edény. Sötétszürke, szemcsés homokkal soványított, érdes felületű, kézzel formált. Pereme enyhén kihajlik, tagolatlan. M : 6,5 cm, Fá: 5,2 cm, Szá: 8 cm. Mindez arra is felhívja a figyelmünket, hogy a telepnek a szondázó ásatáson előkerült 9. századi részletén kívül lehet egy 10. századi periódusa is. A Karos-Mókahomokon feltárt település nemcsak a kerámia tekintetében hasonlít az imént felsorolt telepekhez. Ezeknek közös jellemzője, hogy a túlnyomórészt kerámiából álló leletanyaguk sekély mélységből, telepjelenségek nélkül, vagy csak gödrökből, esetleg kemencékből kerül elő. Földbeásott házakat, vagy más objektumokat nem találtak területükön, többször megfigyeltek azonban a mókahomokihoz hasonló, erősen letaposott felületeket, ahonnan leletek is kerültek elő. Ezek valószínűleg valamely földfelszínen álló lakóhely maradványai. Karos-Mókhomokon a szerencsés talajviszonyok következtében jól megfigyelhettük a földfelszínen álló épületek nyomait is, igen sok karólyukat találtunk, míg a többi telepen erre csak következtetni tudtak. Hasonló telepet tártak fel Felsőausztriában, Lehenben is,

19 a sekély mélységű gödrökből, tűzhelymaradványokból az előbbi telepekre jellemző, szürke, durva anyagú, kézzel formált hullámvonallal díszített kerámiatöredékek kerültek elő. Az ásatás során házalapokat nem, csak cölöplyukakat tudtak megfigyelni. Hasonló korú és jellegű a Dévényen (Devinske Jazero) feltárt település is.

20 Valamivel későbbre, a 11-12. századra keltezi ásatója a morvaországi Mstenicichben feltárt települést.

21 Ezek a telepek világossá teszik számunkra, hogy Magyarországon, illetve ausztriai és morvaországi leletek tanúsága szerint feltehetőleg Közép-Európában a 8. századtól léteznek a földbeásott házas településeken kívül földfelszínen álló épületekkel jellemezhető települések is. Ezeknek a korábbi vélekedésekkel ellentétben jól megfigyelhető régészeti nyoma van. A további minél kiterjedtebb településásatások feladata tisztázni, hogy a kétféle épülettípus előfordul-e azonos lelőhelyen, illetve hogy az eltérő építkezési mód jelent-e éghajlat, életmód avagy etnikum béli különbséget. A Tobolyka dűlő Karos K-i határában, közvetlenül a falu házai mellett elhelyezkedő homokdomb neve (2. kép 6.). A domb Ny-i lábánál a Karcsa egy holtága húzódik, középső részét az 1960-as években homokbányászással megbolygatták. A bolyga18 Révész László 1986. 23-33. 19 Tovornik Vlasta 1984. 267-272. 20 Krakovská Ludmilla 1961. 391-404. 21 Nekuda Vladimir 1986.59-129. 585 \