A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Nagy Imre: Őstörténetünk néhány kérdése; szokatlan analógiák

amelyeknek a gyakorlatban nincs különösebb társadalmi vagy politikai következménye. Azonban, mint Moore megjegyzi, Fried figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az olyan gyakorlatias dolgokban való „hit", mint a törvény, a helyes házasságkötés, vagy az önkéntes szervezetekben való tagság szintén ideológia kérdése. Saját gondolatmenete lezárása előtt Rupert Emerson „nemzet" definícióját idézi, amely van annyira tág, hogy alkalmazható a törzsi nemzetekre is: ,A nemzet ideális modellje... egyetlen nép, a hagyomány által rögzített, jól körülhatárolható területen, amely egyetlen nyelvet beszél, lehetőleg a sajátját, és jellegzetes kultúrával rendelkezik, amelyet több nemzedék közös történelmi élménye formált azonossá."

31 Ehhez Moore a következőket fűzi hozzá, még mindig az „ideológia" jelentőségének alátámasztásaként:

32 "... a törzsi nemzetek maguk írják eredetmítoszaikat, mitikus és szimbolikus formában egyaránt,... A törzsi nemzet szigorúan szabályozza „állampolgársága" (citizenship) szabályait, és állampolgárai jogait. Külön szerepeket alkot nemek, korosztály, rang és státusz szerint, és az állampolgárságát definiálja az ezekben való részvétel, és az irántuk kifejezendő tisztelet alapján. Mindig van egy nemzeti vallás. A legfontosabb, hogy a törzsi nemzet tiltja a háborúskodást az egyes csoportok között, és megköveteli, hogy a nemzet ellenségeivel szemben közösen lépjenek fel... A felelősségek és kötelességek listája hosszú, és ezen törvények, szokások, hiedelmek és normák együttesen hatottak és hatnak abba az irányba, hogy a különálló csoportokat egy törzsi nemzetbe integrálják. Mindaddig, míg ez a nemzet, vagy bármely nemzet funkcionál, folyamatosan megkísérli integrálni és homogenizálni az állampolgárai nyelvét, legendáit, törvényeit, gazdasági normáit, és társadalmi gyakorlatát, amelyek összességét a főbb szertartások legitimálják. Úgy hiszem tehát, hogy Fried téved, mikor így összegez, „A törzs nem konzisztens, koherens rituális csoport." Legalábbis téved a sájenneket illetően." Meglehetősen súlyos gondolatok ezek, különösen ha a nemzeti vallás kötelező érvényű jelenlétét keressük a honfoglalás kori magyarságnál. Erre vonatkozóan, finoman szólva, szűkszavúak a források. Azt az általánosnak nevezhető nézetet pedig, mely szerint a honfoglalók vallása a sámánizmus volt, nem tartom elfogadhatónak. Egyetértek Mircea Eliadéval abban, hogy a sámánizmus nem vallás, hanem vallási gyakorlat. Ahogyan ő nevezi, „archaikus extázistechnika."

33 A magyaroknál lehettek hiszen Diószegi Vilmos kutatásaiból tudjuk, hogy szinte napjainkig tovább éltek - sámánisztikus hiedelmek, de ez nem vallás. Ugyanakkor nehéz azt elhinni, hogy a honfoglalók immúnisak maradtak volna a monoteista vallásokkal szemben akkor, midőn vándorlásaik során találkoztak az iszlám, a judaista, a keresztény és manicheista vallások tételeivel. Ennek a kérdésnek a boncolgatása azonban nem tartozik vállalt felada> taink közé, térjünk hát vissza John H. Moore további tételeihez, amellyel a törzsi nemzetet jellemzi: „... a négy legfontosabb jellemvonás, amelyet a törzsi nemzetnek fel kell mutatni: az állampolgárság (citizenship), a terület, politikai egység, és a közös nyelv (shared language)."

34 Ismét kissé hosszabban idéznénk Moore gondolatait, hogy egyértelműen kiderüljön, hogyan értelmezi az egyes fogalmakat. Állampolgárság: ,A nemzetek tevékenyen, és kifele egyértelműen határozzák meg önmagukat, s ugyanakkor szigorúan rögzítik a tagság feltételeit... Egy törzsi nemzet eredetmítoszai gyakorta kijelölik a nemzet testének legitim tagjait, általában csoportonként, falvanként, vagy nemzetségenként... A tagként 31 Emerson, Rupert (1960): 102-103. 32 Moore, John H. (1987): 10-11. 33

Eliade, Mircea (1964), Eliade, Mircea (1988): 3-23. 34 Moore, John H. (1987): 12 545 •