A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Nagy Imre: Őstörténetünk néhány kérdése; szokatlan analógiák

elismert csoportok ilyesfajta listái szolgáltatják a nemzethez tartozás egyik definícióját. Amennyiben valakinek a csoportját mégemlíti a mitikus alapszöveg (mythic charter), az állampolgár." A törzsi nemzetek állampolgárait azok a szerepek és kötelességek is definiálják, amelyet teljesíteniük kell... Ezek a legkülönfélébb explicit, szimbolikus és szertartási kifejezésmódok lehetnek, amelyeket a kollektív nemzet felügyel, és amelyek révén az egyének azt mondhatják, hogy állampolgárok.... Általában, a törzsi nemzetek és a nemzetállamok sokkal inkább hasonlítanak egymáshoz, mint azt jelenleg a néprajzosok és történészek elfogadják.

35 Közös terület (shared territory) és politikai egység: „A nemzetekben meg van a hajlam arra, hogy éreztessék kifele is, tisztában vannak vele, egyes nemzetek hol élnek kizárólagosan. ...Nem ismerünk olyan törzsi nemzetet... amelynek ne lett volna véleménye akkor, midőn területének határai felől érdeklődtek A szövetségeseket mindaddig szívesen látták a nemzet területén, míg nem tekintették azt a területet sajátjuknak. ...Új területekre a jogot hódítással szerezték meg. Ebben a vonatkozásban nem különböztek a „civilizált" nemzetállamoktól, amelyek szintén egy lehatárolt területet tartanak állampolgáraik kizárólagos otthonának, azt ahol a politikai ellenőrzést gyakorolják."

36 Közös nyelv: „Mindaddig, míg a nemzetnek a belső házasodási, politikai és szertartási kapcsolatrendszere működik, a közös nyelv kényelmes lehetőség,... amíg a nemzet erős volt és megosztatlan, a sájenn nyelv uralkodott más nyelvek és dialektusok fölött. Foglyok, adoptált személyek, és befogadott törzsek gyorsan elsájennesedtek az 1790 és 1864 közötti időszakban."

37 Az 1860-as évektől az amerikai katonasággal kialakult konfrontációban kezdett a hatalmi súlypont a sájenn nemzeten belül áttolódni a főnökök kezéből a katonatársaságok vezetőinek kezébe. Az egyik katonatársaság, amelyet „Kutya Katonáknak" (Hotame'taneo) neveztek, különösen nagy jelentőségre tett szert. Az egyes sájenn csoportok fiatal, militáns elemei mind velük táboroztak, sőt a lakoták (sziúk) oglala és szicsangu törzseinek harciasabb csoportjait is magukhoz csábították. A két etnikum keveredése olyan mértékű volt, hogy a többi sájenn csoport „sájenn-sziúknak" nevezte őket, míg kifele mint Kutya Katonák határozták meg magukat. Ez az elsziúsodott nemzetrész, hibrid eredete és kétnyelvűsége ellenére, önálló nemzeti létet élt: definiálta területe határait (a Republican- és Smoky Hills-folyók környékét), politikai és katonai téren egységesen lépett fel - a sájenn nemzet többi részétől függetlenül, sőt, kishíján azokkal szemben, és önálló szertartási rendet alakított ki. Egy erőteljes, katonai jellegű törzsi nemzet egy évtized alatti kialakulásának lehettek volna szemtanúi a i múlt században, ám a folyamat beteljesedését a Kutya Katona falu elleni 1869-es amerikai lovassági támadás keresztülhúzta. A csatában jelentős, és nagy tekintélyű harci társasági vezetők estek el, a nemzet „állampolgárai" pedig visszamenekültek korábbi törzseikhez, illetve csoportjaikhoz. Itt tulajdonképpen véget ér Moore „törzsi nemzet" fogalmának kifejtése. Nem próbáltam meg a honfoglalás előtti, illetve honfoglalás kori magyar etnikum, avagy szemiotikai etnosz beleerőltetését a „törzsi nemzet" kategóriájába. Mint a bevezető mondatokban megfogalmaztam, célom a figyelem felhívása és a rögzült vélemények 35 Moore, John H. (1987): 12-13. 36 Moore, John H. (1987): 13. 37 Moore, John H. (1987): 14. 546 1