A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Nagy Imre: Őstörténetünk néhány kérdése; szokatlan analógiák

tekkel. Ezért nem lehet haszontalan, ha kissé hosszabb passzusokat idézünk könyvéből!) „Fried amellett érvel, hogy a törzsek nem biológiai egységek, vagy ahogyan ő nevezi, „izolált tenyész populációk"... Frieddel egyetértve ki fogom mutatni, hogy a sájennek poliglot biológiai eredettel rendelkeznek, éppúgy, mint minden más nemzet a földön. Amennyiben egy törzset nem határozhatunk meg biológiailag homogén csoportként, még mindig definiálhatjuk mint törvényalkotó csoportot, amely határoz a házasságkötés és párosodás ügyében,... A sájennek esetében,... a csoporton (band), sőt a nemzeten (nation) kívüli házasságkötés messzemenőkig támogatott volt. Vagyis, a sájenn nemzet léte nem a népesség biológiai elkülönülésének fenntartására alapoztatott, hanem a nemzetnek más csoportokra történő kiterjesztésére (extending), és az azokkal kialakítandó keveredésre (hybridizing). ... Ezzel nem gyengítették, hanem erősítették a nemzetet." Fried következő ismérvként a gazdaság sajátos voltára hivatkozik. Szerinte a törzs családi egységei (domestic units) önellátóak, ily módon nincs szükségük arra, hogy a feltételezett „törzs" más családjaival kereskedjenek, vagy csereberéljenek. Moore ezzel szemben amellett érvel, és ezt bizonyítja is, hogy a sájenn családokat, csoportokat, sőt magát a nemzeti struktúrát is az évszázadok során többször úgy szervezték meg és szervezték újjá, hogy megfeleljen a törzsön belüli és törzsön kívüli gazdasági élet változó feltételeinek.

28 A harmadik fontos ismérv a nyelv. Moore elfogadja Fried nyilvánvaló tételét, hogy a törzsi és nyelvi határok sehol a világon nem esnek egybe. Majd így folytatja:

29 „Ebből azonban nem következik, hogy a nyelv nem definiálja a nemzetet. Még a törzsi nemzetek körében is következetesen érvényesül egy domináns nemzeti nyelv. Mindaddig, míg a nemzeti egység szükségessé teszi a találkozókat, tanácskozásokat és közös szertartásokat (shared ceremonies), kényelmi szempontok következtében egyetlen nemzeti nyelv kiválasztása állandó igényként, sőt kényszerként jelentkezik. Azért, mert a néprajzosok gyűjtéseiket törzsi nemzetek körében éppen egy nemzeti nyelv kialakításának folyamata közben végezték, vagy akkor, midőn egyetlen nyelv két nemzetre szakadt, ez még nem jelenti azt, hogy a nyelvi egység a nemzet életében érdektelen tényező." Legyen szabad itt a honfoglalás előtti magyarság kettős etnikai tudatára visszautalni, ami nem csak egy török és magyar származástudat párhuzamos létét jelenthette, hanem a magyar és egy vagy több török nyelv egymás melletti használatát is, amelyek közül mindig az tett szert dominanciára, amely a körülményeknek jobban megfelelt, így a kazár birodalmi függőség időszakában szinte kétségtelen, hogy valamely török nyelv élvezhetett preferenciát „türk" eleink nemzeti nyelveként, míg a honfoglalást követően, a független magyar törzsi nemzet megerősödésével a magyarnak, mint nemzeti nyelvnek az előtérbe kerülésével kell számolnunk. A magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs esetében írott forrás szól arról, hogy mindkét nyelv - a kazárok és „türkök" nyelve - egyaránt ismert volt körükben: „(a kabarok) a kazárok nyelvére is megtanították ezeket a türköket (= magyarokat), és mostanáig használják ezt a (kazár) nyelvet, de tudják a türkök (= magyarok) másik nyelvét is."

30 Végezetül Frieddel polemizálva Moore hangsúlyozza az ideológia fontosságát egy nemzet életében. „Ideológia" alatt Fried láthatóan elvont fogalmakban való hitet ért, 28 Moore, John H. (1987): 9. 29 Moore, John H. (1987): 9-10. 30 Ügeti Lajos (1986): 360. 544 i