A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Nagy Imre: Őstörténetünk néhány kérdése; szokatlan analógiák

Bartha Antal így ír:

23 „... A fogalmi tökéletlenség tudatában, én a törzsi és törzsszövetségi társadalom elnevezést alkalmazom. Azzal a kikötéssel, hogy ez is sokféle volt: ...a törzs és a törzsek szövetsége történeti intézmények, amelyek jelentős változáson mentek át... a létesülő és széthulló, népenként és koronként változatos törzsek és szövetségeik gyatra, de mégiscsak fogalmi elhatárolást adnak kézbe." Itt csupán visszautalnánk Kristó Gyula 1980-as munkájára, amelyben a 10. századi, I. István előtti magyar államalakulatot „törzsi államnak" nevezi,

24 amelyet a magyar állam történeti előfokának tart. Bartha „törzsi társadalom" és „törzsszövetségi társadalom" kifejezéseit, valamint Kristó „törzsi állam" terminusát a „törzsi" jelző használata köti össze, jóllehet bátorkodnánk megjegyezni, hogy mindkettőjük kifejezése inkább társadalmi, mint etnikai kategória. Igaz ugyan, hogy a „törzsi" jelző implicit módon utalhat eltérő nyelvű és származású törzsek szövetségére, avagy államára, azonban okfejtésükben inkább a társadalmi fejlettségi fokot, mintsem a lehetséges etnikai sokszínűséget hangsúlyozzák. Legújabban Róna-Tas András tett kísérletet arra, hogy a „szemiotikai etnosz" fogalommal világítsa meg a honfoglalás előtti magyar nép kategóriáját. Kiindulási alapja, hogy az etnosz olyan nagyobb embercsoport, amelynek közös szemiotikai rendszere van, s ennek további részrendszerei vannak. Ezek egyik legfontosabbika a nyelv. Lényeges ezen túl a rendszer hordozóinak mi tudata, és egy ehhez kapcsolódó önelnevezés, valamint a tárgyi kultúra és az életmód azonossága. A továbbiakban a magyarság kettős - magyar, illetve török - etnikai tudatának valószínűségét veti fel. Ennek, a definíciók különbözősége teremtette helyzetnek a feloldására, John H. Moore nyomán, egy új kifejezést szeretnék javasolni. Ez pedig a „törzsi nemzet" lehetne (tribal nation). Véleményem szerint a Levédi fősége alatt megszervezett magyarság éppúgy törzsi nemzetnek tekinthető, mint a 10. századi, törzsfők alatt szerveződő magyar nép. Nézzük azonban, miként indokolja terminus választását Moore:

26 „Azzal, ahogyan... a „törzsi nemzet" terminust használom,... nincs más szándékom, minthogy segítsek áthidalni azt az evolúciós szakadékot, amely „törzsek", és az államstrukturával rendelkező komplexebb „nemzetek" között tátong. Mind a törzsi nemzetek, mind a nemzetállamok nemzeti viselkedést (national behaviour) tanúsítanak..." A törzsi nemzet ismérveinek felsorakoztatásánál Morton H. Fried: The Notion of the Tribe című könyvével vitázva a következőkben fogadja el, illetve veti el Fried állításait:

27 (Itt szeretném hangsúlyozni, hogy Moore néprajzos (anthropologist), aki közvetlen terepmunkái tapasztalatait vetette össze az írott forrásokkal, és egyes elméle23 Bartha (1988): 197. Nem lehet célja e tanulmánynak, hogy kritikával illesse Bartha további gondolatmenetét, ahol az Engels-i „katonai demokrácia", illetve a „törzsi, területi szövetségek" fejlődési lehetőségeit tárgyalja. Csupán fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy Lewis H. Morgan tételeit az amerikai indián rokonsági terminusokról, illetve, a törzsi nemzetségek rendszeréről erős kritika érte az eltelt százegynéhány évben. Engels pedig - ezt talán mondanunk sem kellene - Morgan Az ősi társadalom című munkájára támaszkodott, midőn A család, a magántulajdon és az állam eredete című tanulmányát készítette. 24 Kristó Gyula (1980): 488. 26 Moore, John H. (1987): 16. 27 Moore, John H. (1987): 8. 543 I