A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Nagy Imre: Őstörténetünk néhány kérdése; szokatlan analógiák

bölényvadász Omisszisz (azaz „evők"), és a kukoricatermesztőként definiálható Heviksznipahisz (azaz „főütőér") között egyfajta gazdasági szimbiózis volt 1750-től legalább 1790-ig.

17 Tény azonban, hogy 1780 és 1805 között lezajlott lovas néppé válásuk kényszerítő körülmények vagy őket „civilizálni" akaró „fejlettebb" népek ráhatása nélkül. Konklúzióként megállapíthatjuk: amennyiben egy nép számára a lovas életmódra való áttérés gazdasági és politikai előnyökkel jár, feltételezhetően ez egy-két, legfeljebb három nemzedék alatt végbemegy. Ahogyan a sájennek számára a lovas, bölényvadász életmód gazdasági, katonai és politikai előnyöket jelentett, az ősmagyarok számára is egyértelműen csak előnyökkel járhatott egy ilyen életforma váltás. Az teljességgel természetes, hogy ez „fokozatosan" zajlott le.

18 Ezek után rátérhetünk következő problémánk, a „törzs-nép-nemzet" kérdésének körbejárására. Különösen nehezen kezelhető kérdés ez, hiszen annak eldöntése, mi definiál egy /tépet, vagy nemzetet, szerzőnként változó szempontok szerint alakult. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a hazai őstörténetkutatás terminológiai rendszere sem egységes, sőt ennek a terminológiai rendszernek a kompatibilitása a nemzetközi kutatás terminológiai rendszeréhez meglehetősen csekély. Fodor István a nép kifejezést, társadalmi kategóriákat idéző konnotációja („dolgozó nép", „néptömeg"), illetve nyelvi-nemzeti hovatartozást jelző tartalma („magyar nép, lengyel nép") miatt nem tartja megfelelőnek. Majd megjegyzi, hogy „a második jelentést hordozó »nemzet« szó általában csak a modern, államisággal rendelkező népek fogalmát fedi, a középkori vagy még korábbi időszakra vonatkozóan nem használjuk."

19 (Csupán emlékeztetni szeretnék arra, hogy ez a „nemzet" fogalom az angol nyelvterületen a nation szóval jelzetik.) Fodor ezekután a „nép" jelentésű görög etnosz, vagy etnikum szót javasolja a népi hovatartozás jelölésére, majd Bromlej erre vonatkozó meghatározását idézi:

20 „A szó szűkebb értelmében használt etnosz a legáltalánosabb formában úgy határozható meg, mint olyan történelmileg kialakult emberi közösség, amely viszonylag állandó közös kulturális (a nyelvet is ideértve) és pszichikai jegyekkel rendelkezik, ezenkívül tudatában van más, hasonló közösségektől való különbözőségének." Ezt követően Fodor felsorolja a kultúra azon elemeit, amelyek szerinte egy-egy közösség népi jellemvonásához tartoznak:

21 1. szertartások, közösségi viselkedési formák 2. nemzeti vagy népi öntudat - ősi „mi" és „ők" szembeállítás 3. népnév (etnonim) - nem az, amivel mások illetik, hanem, ahogy saját magukat nevezték 4. közös származás... egyes nemzetségek egyik legfontosabb jellemzője a közös őstől való származás tudata." Kristó Gyula a 830-as éveket megelőző időre vonatkozóan a források hiányában nem látja igazolhatónak a magyar nép létét.

22 17 Moore (1987): 90-125. 18

Lfgeö(1943):57 19 Fodor (1975): 129. 20 Uo. 21 Fodor (1975): 130. 32 Kristó (1980): 18. 542 *