A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Nagy Imre: Őstörténetünk néhány kérdése; szokatlan analógiák

bölényvadász Omisszisz (azaz „evők"), és a kukoricatermesztőként definiálható He­viksznipahisz (azaz „főütőér") között egyfajta gazdasági szimbiózis volt 1750-től lega­lább 1790-ig. 17 Tény azonban, hogy 1780 és 1805 között lezajlott lovas néppé válásuk kényszerítő körülmények vagy őket „civilizálni" akaró „fejlettebb" népek ráhatása nélkül. Konklúzióként megállapíthatjuk: amennyiben egy nép számára a lovas életmódra való áttérés gazdasági és politikai előnyökkel jár, feltételezhetően ez egy-két, legfeljebb három nemzedék alatt végbemegy. Ahogyan a sájennek számára a lovas, bölényvadász életmód gazdasági, katonai és politikai előnyöket jelentett, az ősmagyarok számára is egyértelműen csak előnyökkel járhatott egy ilyen életforma váltás. Az teljességgel ter­mészetes, hogy ez „fokozatosan" zajlott le. 18 Ezek után rátérhetünk következő problémánk, a „törzs-nép-nemzet" kérdésének körbejárására. Különösen nehezen kezelhető kérdés ez, hiszen annak eldöntése, mi definiál egy /tépet, vagy nemzetet, szerzőnként változó szempontok szerint alakult. To­vább bonyolítja a kérdést, hogy a hazai őstörténetkutatás terminológiai rendszere sem egységes, sőt ennek a terminológiai rendszernek a kompatibilitása a nemzetközi kuta­tás terminológiai rendszeréhez meglehetősen csekély. Fodor István a nép kifejezést, társadalmi kategóriákat idéző konnotációja („dol­gozó nép", „néptömeg"), illetve nyelvi-nemzeti hovatartozást jelző tartalma („magyar nép, lengyel nép") miatt nem tartja megfelelőnek. Majd megjegyzi, hogy „a második je­lentést hordozó »nemzet« szó általában csak a modern, államisággal rendelkező népek fogalmát fedi, a középkori vagy még korábbi időszakra vonatkozóan nem használjuk." 19 (Csupán emlékeztetni szeretnék arra, hogy ez a „nemzet" fogalom az angol nyelvterületen a nation szóval jelzetik.) Fodor ezekután a „nép" jelentésű görög et­nosz, vagy etnikum szót javasolja a népi hovatartozás jelölésére, majd Bromlej erre vo­natkozó meghatározását idézi: 20 „A szó szűkebb értelmében használt etnosz a legáltalánosabb formában úgy határozható meg, mint olyan történelmileg kialakult emberi közösség, amely viszonylag állandó közös kulturális (a nyelvet is ide­értve) és pszichikai jegyekkel rendelkezik, ezenkívül tudatában van más, hasonló közösségektől való kü­lönbözőségének." Ezt követően Fodor felsorolja a kultúra azon elemeit, amelyek szerinte egy-egy közösség népi jellemvonásához tartoznak: 21 1. szertartások, közösségi viselkedési formák 2. nemzeti vagy népi öntudat - ősi „mi" és „ők" szem­beállítás 3. népnév (etnonim) - nem az, amivel mások illetik, hanem, ahogy saját magukat nevezték 4. kö­zös származás... egyes nemzetségek egyik legfontosabb jellemzője a közös őstől való származás tudata." Kristó Gyula a 830-as éveket megelőző időre vonatkozóan a források hiányában nem látja igazolhatónak a magyar nép létét. 22 17 Moore (1987): 90-125. 18 Lfgeö(1943):57 19 Fodor (1975): 129. 20 Uo. 21 Fodor (1975): 130. 32 Kristó (1980): 18. 542 *

Next

/
Thumbnails
Contents