A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Takács Miklós: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán félsziget kapcsolatai a 7–9. században. A jugoszláviai kutatások újabb eredményei
nojeviè) stb. E fiatal nemzedék ambiciózus kutatóira jellemző viszont, hogy nem egészen vették át mesterük nézetrendszerét az avar és a szláv ethnikum régészeti hagyatékának szétválasztásáról. Talán a szerb politikai életben a 80-as évek végén megindult „nemzeti reneszánsznak" is van némi szerepe abban, hogy ismét felbukkantak a Kárpát-medencei korai szláv jelenlétet alátámasztani igyekvő nézetek. így például az Óbecse - botrai (szh.: Beéej) telepfeltárás előzetes jelentésében a szlávok és germánok 6-7. századi, kárpát-medencei érintkezéséről írt N. Stanojev 168 , habár ő maga is tisztában volt vele, hogy a nem germán jellegű objektumokban lelt, saltovói gyökerű kerámia 169 egyrészt későbbi mivoltánál fogva kizárja az érintkezés lehetőségét, másrészt pedig csak egy logikai bukfenccel titulálható szlávnak. Teljesen elhibázott ugyanis arról értekezni, hogy a szlávok - a török népekkel való hosszú egymás mellett élés miatt - a saltovói kerámiát is átvehették, amikor a szlávok balkáni megtelepedése több évszázaddal megelőzte a kazár-keleti szláv érintkezéseket 170 . Egy hasonló, régészeti kultúrákat összemosó törekvés miatt kerülhetett sor a nagyolaszi (szh.: Mandjelos) avar temető kerámiájának a többi lelettől elkülönített közlésére, és ugyanezen szemlélet hatására válhatott e sírmező egyszerűen koraközépkorivá, ethnikum megjelölése nélkül 171 . E szemlélet újraéledését jelzi az is, hogy S. £ivanovic egy Sirmium (Sremska Mitrovica) környéki 3-4. századi temető halottait antropológiai érvekkel igyekszik szlávnak minősíteni 172 . Ennek valószínűsége azonban - a történeti körülmények ismeretében - finoman is fogalmazva elenyészően kicsi. Végezetül pedig azt is meg kell említenem, hogy egy tavalyelőtti, apatini (szh.: Apatin) feltárás, illetve egy Horgos (szh.: HorgoS) környéki leletmentés kézzel formált edénytöredékei alapján több tudománynépszerűsítő folyóiratban is a prágai edénytípus igen korai megjelenéséről cikkeztek 173 . Ezen előzetesek írói azonban egészen egyszerűen figyelmen kívül hagyták azt, hogy mindkét esetben a kézzel gyúrt töredékek szürke, gyorskorongon formált edénydarabokkal együtt kerültek elő 174 . így minden valószínűség szerint a 166 BunardSic, Radovan: IzveStaj sa zaátitnog arheoloákog iskopavanja ranosrednjevekovne nekropole na lokalitetu „Ciglana" kod Celareva. GPSKV 8-9 (1979) 33-67. old.; uő.: Menőre iz Őelareva. Katalog izloábe. Beograd 1980.; uő.: Celarevo - rezultati istrazivanja ranosrednjevekovne nekropole. Katalog izlozbe. Növi Sad 1984. uő.: íelarevo. Risultati delle recherche nelle necropoli dell alto medioevo. Roma, 27. novembre - 2. dicembre 1985. 167 E kutató főként az Árpád-kor telepeivel és temetőivel foglalkozik. Lásd pl.: Stanojevic, Nebojsa: ZaStitno iskopavanje lokaliteta Botra kod Beceja - srednjevekovna loncarska radionica. RVM 26(1980) 89-119. old.; valamint Stanojev, Nebojsa: Nekropole X - XV véka u Vojvodini. ArheoloSko druStvo Vojvodine, Katalog 1. Növi Sad 1989. Ugyanő azonban feltárt Óbecsén (Beíej) egy avar temetőt illetve települést is: Stanojevic, Nebojsa: Ulica Pionirska, Beíej - ranosrednjevekovna nekropola. AP 21(1979) 163-165. old.; uő.: Naselja VIII-IX véka u Vojvodini. RVM 30(1987) 119-114. ol.d 168 Stanojeviè, Nebojsa: Botra, Beíej - srednjevekovno naselje. AP 24(1985) 139-141. old. 169 Legpontosabban jellemezte ezen edényművességet: Szőke Béla Miklós: Zur awarenzeitlichen Siedlungsgeschichte des Körös-Gebietes in Südots-Ungarn. ActaArchHung 32(1980) 181-203. old. 170 Egy új munka a kazár - keleti szláv érintkezésekről: Baran, V. D. - Maksimov, E. V. et alia: Etnokul'turnaja karta teritorii Ukrainskoj SSRv 1. ti's. n. e. Kiev 1985 106-140. old. 171 Gacic, Divna: Keramicki nalazi iz nekropole u Mandjelosu. GPSKV 15(1988) 108-111. old. 172 Éivanoviè, Srboljub: Ostaci skeleta iz nekropole na podrufju juznog delà mitrovaíke pétije na auto-putu Beograd - Zagreb. GPSKV 15(1988) 112-115. old. 173 Stojancev, Srdjan: Kuèa na putu Slovena. Galaksija 210 (oktobar 1989.) 43. old. 174 Stojancev, Srdjan: Kuca... i. m. 43. old. csak importkerámiáról ír, viszont Vesna Manojlovic szíves szóbeli közlése szerint ezek bizonyosan szürke színű, szarmata edénytöredékek. 522 i
