A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Takács Miklós: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán félsziget kapcsolatai a 7–9. században. A jugoszláviai kutatások újabb eredményei
szarmatákhoz köthetők, kézzel formált mivoltuk ellenére is. E félreértelmezés kialakulásában és megszilárdulásában 175 közre játszhatott az is, hogy szerb népvándorláskutatásban sajnos még nem vált kellőképpen ismertté a szarmaták kézzel formált kerámiájának a ténye. A szlovén, a horvát és a szerb szakirodalom áttekintése után lényegesen könnyebb a boszniai illetve a macedóniai tudományos eredmények bemutatása. A dolgozat elején említett öt vagy hat nemzeti irányzat közül - ha eltekintünk néhány délibábos elképzeléstől - csak a három nagyobb: a szerb, a horvát illetve a szlovén rendelkezik egy pontosan körülhatárolható koncepcióval a 7-9. század közti korszakról, és ezen belül pedig annak kapcsolatrendszeréről. E megállapítás természetesen nem azt jelenti, hogy ilyen kutatások csak Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában vagy a Vajdaságban folynának. Bosznia-Hercegovina vonatkozásában elsősorban I. CremoSnik, P. Andjelic és N. Miletiè neve említendő. Áttekintésem szemszögéből az első két kutató a fontosabb, hiszen N. Miletic vagy 5. vagy 10-11. századi temetőket elemez 176 . P. Andjelic viszont több koraközépkori edényszériát közölt 177 , I. ÖremoSnik munkássága 178 pedig azért is méltatandó, mert az egész Jugoszláviában elsőként ő tárt fel 7-8. századi települési objektumokat MuSiciban valamint Batkovièiban. Annak ellenére azonban, hogy hosszú távon csak e módszer, a forrásanyag bővítése lehet célravezető, az általa kiásott objektumok értelmezése még sok nyitott kérdést hagy hátra, így még elhamarkodottnak tűnik a Kárpát-medence leletanyagával való párhuzamosítás is. A macedóniai kutatók közül B. Babicról kell megemlékeznem, aki számos munkájában elemezte a szláv régiségeket 179 . Áttekintésem szempontjából a lepénysütő tál175 E feltevés már szilárd tényként tűnik fel az újvidéki Vajdasági Múzeum új, 1990 őszén megnyitott kiállításán. A népvándorlás-kort bevezető, tájékoztató falitábla szerint: „A legújabb kutatások eredményei egyrészt a szlávok jelenlétére utalnak a mai Vajdaság területén a 4. és 5. században, másrészt pedig a Duna bal partján folyó vándorlásukra, Apatinból Belgrád irányába." A teljesség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy e megfogalmazás jelentős mértékben eltér attól, amit ugyanezen korszakról a kiállítás katalógusa ír. ,A 8. századtól, egyes leletek szerint pedig már jóval korábban is, itt (ti. a Vajdaságban - T. M.) állandó jelleggel megtelepedtek a szláv törzsek." Vojvodjanski muzej, vodic stalne izlozbe, fő- és felelős szerk.: Dalmacija, Mirko, Növi Sad 1990. 4. old. 176 Lásd pl.: Miletic, Nada: Nekropola u selu Mihaljevièima kod Rajlovca. GZM N. S. 11(1956) 9-39. old.; Miletic (1963) 155-176. o. Id.; uő.: Slovenska nekropola u Gomjenici kod Prijedora. GZM N. S. Arheologija 21-22(1966-1967) 81-145. old. uő.: Ranosrednjevekovna nekropola u Rakovcanima kod Prijedora. GZM N. S. Arheologija 25(1970) 119-158. old.; Adódik ez alól természetesen kivétel is: uő.: Ranosrednjovekovno koplje iz Mogorjela. ZNM 9-10 (1979) 145-150. old. 177 Andjelic (1959) 175-178. old.; uő.: Dva srednjevekovna nalaza iz Sultica kod Konjica. GZM N. S. 14(1959) 203-209. old. 178 Cremosnik, Irma: Nalazi slovenske keramike u Ra6i 1947 g. i pregled nalaza slovenske keramike u Bosni do danas. GZM N. S. 4-5 (1949-1950) 383-395. old.; uő.: Dia ältesten slawischen Siedlungen und Nekropolen in Bosnien und Herzegowina. ANU BiH 12/4(1969). 229-232. old.; uő.: Istrazivanja u Muäieima i Zabljaku i prvi nalaz najstarijih slavenskih naselja kod nas. GZM, Arheologija 25(1970) 45-83. old.; uő.: Die Chronologie der ältesten slawischen Funde in Bosnien und der Herzegowina. AI 11(1970) 99-103. old.; uő.: Prvi nalazi najstarijih slavenskih nastambi u Bosni i Hercegovim. AV 21-22(1971) 221-224. old.; uő.: Die ältesten Ansiedlungen und Kultur der Slawen in Bosnien und der Herzegowina im Lichte der Untersuchungen in Muäici und Batkovici. Balcanoslavica 1(1972) 59-64. old.; uő.: Bronzani nalazi sa slavenskih naselja sjeveroistocne Bosne. ZNM (Beograd) 9-10 (1979) 139-143. old. 179 Munkásságánál bibliográfiáját lásd saját összeállításában: Babic, Bosko: Materijalna kultúra na makedonskite Sloveni vo svetlinata na arheoloákite istrazuvanja vo Prilep. Prilog za istorijata na kultúra 523 l
