A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Takács Miklós: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán félsziget kapcsolatai a 7–9. században. A jugoszláviai kutatások újabb eredményei
dorlását a Kárpát-medence déli részére. E nézetnek manapság is sok híve van, a nagyobb áttekintések szerzői 135 szoktak rá gyakrabban hivatkozni. A fenti kis historiográfiai kitérőt azért kellett megtennem, mert az utóbbi évtizedek szerb szakirodalmának most tárgyalt része szinte kivétel nélkül a fenti érvelések valamelyikét ismétli. Számos dolgozat igyekszik újabb történeti, néprajzi vagy régészeti érvket felhozni a népvándorlás-eleji vagy még korábbi bevándorlás mellett. Erősen hat L. Niederle szellemisége olyan esetekben is, amikor alig vagy egyáltalán nem is hivatkoznak rá (lásd pl. D. J. Popovié munkáit 136 ). Több sajnálatos példája van továbbá annak is, hogy az ő gondolatait vagy egyes 19. századi, szlavisztikai toposzokat öntik formába újra, a forrás kellő megjelölése nélkül. E kifogásolható módszer ere^Iményeként pedig nemcsak, hogy régi elméletek jelennek meg új érvelésként, hanem a régihez tapadó esetleges kritikai megjegyzések is elsikkadnak. A fentiekre egy példa F. BariSiè azon cikke 137 , amely Priskos rhetor alapján a hunkori köznép szláv mivolta mellett száll síkra. Ezt ugyanis - azonos érvelés alapján - nemcsak J. Radoniè 138 vagy L. Niederle 139 , hanem már F. Palacky 140 is leírta a 19. század közepén. Átütő sikert azonban e feltételezés a számos ismétlés ellenére sem aratott, sőt a századforduló óta többször is érte megsemmisítő bírálat 141 . F. Bari&c nyomán viszont e vélekedés újból életre kelt, különösen a vajdasági szerb helytörténeti irodalomban 142 . Az utóbbi szerzők pedig nemcsak, hogy a század eleji kritikákra nem figyelnek már fel, hanem D. Dimitrijevid alapos cáfolatára sem. Pedig az utóbbi többször is megjelent 143 . A második világháború utáni két évtizedben a szerb régészet most elemzett ága is szinte maradéktalanul alkalmazta a niederlei tanokat. E szellemben elemezte például az 1950-es évek elején egy nagyobb szerzőcsoport 144 a pancsovai (Panéevo) illetve R. Veselinovic 145 a mozsori (Mosorin) telepfeltárás anyagát. A két ásatási jelentés közül az utóbbi tartalmaz részletes érvelést, és ugyanezen kutató jutott el a „szarmata ószerb" kontinuitás kimondásáig 146 is. Dolgozatának gondolatmenetét azonban igencsak gyengíti, hogy a kézi korongon formált edénytöredékek mellett az objektumokban szórványosan feltűnő, szürke színű, gyorskorongolt kerámiát egyáltalán nem bizo135 èorovid (1933) 9. old.; Miliëevic, Jovan: Hronologija dogadjaja. In: Vojvodina, znamenitosti i lepote. Szerk.: Maletié, Mihajlo, Beograd 1968, 402. old. Socialistiëka Autonomna Pokrajina Vojvodina. - fotomonografija - Főszerk.: Tomasevic, NebojSa. Beograd 1984,49. 136 Popovié, Dusán J.: Srbi u Backoj do kraja osamnaestog véka. (Istoríja naselja i stanovniStva). Beograd 19S2. 3-15. old.; uő.: Srbi u Banatu do kraja osamnaestog véka - istoríja naselja is stanovniátva. Beograd 1955.17-21. old.; valamint összefoglalóan: Popovié (1957) 37-56. old. 137 Bariátó (1952) 12-63. old. 138 Radonitch (1919) 2. old. 139 Niederle (1911-1927) 1/1. 208, 211, 216. stb. old. 140 Palack? (1836) 64. old. 11. jegyz. 141 Váczy (1963) 20-24. old. 142 Lásd pl.: Bajié, Milan I.: Opstina Nova Crnja. Prirodno-Matematicki Fakultét u Novom Sadu. Institut za geografiju. Geografske monografije vojvodjanskih opátina. Növi Sad 1984, 46. old.; Veselinovid (1970) 26. old. 143 Dimitrijevié (1969) 85-94. old.; Dimitrijevic (1975) 77-79. old. 144 Mano-Zisi, Djordje - Ljubinkovic, Mirjana et alia: Zastitno iskopavanje kod Panceva. Muzeji 1(1948) 78-94. old. 145 Veselinovic (1952) 143-158. old.; Veselinovié (1953) 5-52. old. 146 Veselinovic (1953) 6-7. old. * 519
