A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Takács Miklós: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán félsziget kapcsolatai a 7–9. században. A jugoszláviai kutatások újabb eredményei

nyos, hogy azonos korban használták. Származhat az egy korábbi réteg megbolygatásából is, vagy - Nagy S. feltételezése

147 szerint - a szürke töredékek nem is szarmata, hanem török koriak. Megalapozatlan továbbá az ásató azon elképzelése is, miszerint az objektumok egy háromosztatú fazekasműhelyként és a fazekas kétosztatú lakóházaként lennének értelmezhetők. Az előbbi ugyanis - a három különálló kemence valamint a nem azonos padlószintek

148 miatt - három, részben egymásba ásott, egyosztatú veremház. Végül pedig a feltárt házak semmiképpen sem lehetnek egykorúak. A három, részben egymásba ásott, egyosztatúban ugyanis Árpád-kori, kézikorongon formált edények, többek között cserépbográcsok is előkerültek

149

, a kétosztatúban pedig egy csavart nyakú, 14. századnál nem korábbi üvegpalack töredéke

150 volt. Felsorolt hiányosságai miatt a szerb régészek az utóbbi két évtizedben már nemigen szoktak e dolgozatra hivatkozni

151

, a leletek újraértékelése viszont még nem történt meg. Erre pedig azért is nagy szükség lenne, mivel az előkerült leletanyagnak csak egy igen kis hányadát publikálta R. Veselinoviè pontosan, és ugyanez jellemző sajnos a fentebb említett pancsovai leletközlésre is. Csak részben tartozik témámhoz, mégis meg szeretném említeni, hogy L. Niederle szellemiségének elfogadása jellemzi e korszak vajdasági magyar régészeinek Schulmann I.

152

, Nagy S.

153 és Wellenreiter P.

154 - tevékenységét is. Ez azonban, úgy tűnik, inkább a kötelező irányvonalhoz való alkalmazkodásból, semmint egy belső meggyőződésből fakadt. A hetvenes évek második felétől tevékenykedő Ricz Péter pedig már a magyarországi kollégáival teljesen azonos fogalomrendszer alapján elemzi az avarokat. A fentebb körvonalazott szellemi közeg áttekintését fontossá teszi az is, hogy csak ennek segítségével tudjuk pontosan megismerni, milyen alapokról indult a korszak legjelentősebb szerb régésze, a már említett J. Kovaéevic. Korai munkáiban még ő is elfogadta

155 a szláv régészeti anyag fentebb vázolt értelmezését. Az 1960-as évek elején azonban igen nagy átalakuláson ment át tudományos gondolkodása. Ennek okai, írott dokumentumok hiányában, ma már nehezen deríthetők ki. Talán volt ben147 Nagy Sándor szíves szóbeli közlése szerint erre már a feltárások alatt felhívta R. Veselinoviè figyelmét: Takács Miklós: Die árpadenzeitlichen Tonkessel im Karpatenbecken. Varia Archaeologica Hungarica. Budapest 1986. 21. old., 242. jegyz. 148 Lásd Veselinoviè (1953) 1. ábráján lévő alaprajzot. < 149 Veselinoviè (1953) 37. old. 150 Veselinoviè (1953) 35-36. old.; az üvegpalack keltezéséhez lás: H. Gyürky Katalin: Az üveg. Katalógus. Monumenta Historica Budapestiensia. Budapest, é. n. 43. old. 151 Nem jegyzi e tanulmányokat pl. a szerb népvándorlás-kori régészet legújabb bibliográfiája: Mrkobrad (1984) sem. 152 Safarik - áulman (1954) 5-55. old. 153 Nadj, Sándor (= Nagy Sándor): Slovenske posude iz Cortanovaca. RVM 5(1956) 163-169. old. uő.: Avaroslovenska nekropola u Vrbasu. AP 1(1959) 189-192. old.; uő.: Avaroslovenska nekropola u Vrbasu (Nastavak sistematskih ispitivanja). AP 2(1960) 140-141. old. 154 Velenrajter, Pavle (= Wellenreiter, Pál): Slovenska nekropola iz VII - VIII véka u Bogojevu. RVM 1(1952) 135-143. old.; uő.: Izveátaj о iskopavanju avarske nekropole u Bogojevu u 1952. godini. RVM 9(1960) 176-185. old. uő.: Bogojevo - Kestheljska nekropola. Starinar N. S. 12(1962) 183-285. old. 155 Garasanin - Kovaceviè (1950); Kovaceviè, Jovan: Srednjevekovna noánja balklanskih Slovena. Beograd 1954.; uő.: Arheologija i istorija avarske kolonizacije juznoslovenskih oblasti (od IV pocetka VII véka). Növi Sad 1960. 520 4