A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Takács Miklós: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán félsziget kapcsolatai a 7–9. században. A jugoszláviai kutatások újabb eredményei

horvát bevándorlásról folyó vita a szerb történészek körében nem talált visszhangra. Pedig a legfontosabb auktor, Bíborbanszületett Konstantin a két nép bevándorlását együtt tárgyalja.

104 Csak R. Novakovid tevékenysége

105 vitt bele némi új színt a kutatásba. Ő ugyanis több alkalommal is megpróbálta bizonyítani azt - a szerb történészek régebbi nemzedékei által egyértelműen elvetett - elgondolást, hogy a szerbeknek a szlávokon belül a lausitzi szorbok lennének a legközelebbi rokonai. A tárgyalt korszak egyik jellegzetessége a szerbiai kutatásban az is, hogy a legfontosabb összefoglalásokat a hetvenes és a nyolcvanas években egy régész, a közelmúltban elhunyt J. Kovaéevic írta

106

. E művekről elmondható, hogy fejtegetéseik gondos elemzéseken alapulnak, és a szerző a régészet eredményeit is minél nagyobb mértékben igyekezett hasznosítani. Ez nem volt könnyű feladat, mivel a déli szláv népek közül éppen a szerbekkel kapcsolható össze legkevesebb 7-9. századi lelet

107

. A kutatás ilyen állapotának objektív oka, hogy az írott források alapján a szerbek emlékanyagának előkerülése Délkelet-Bosznia, Hercegovina illetve Montenegró területén várható

108

. Ezek pedig Jugoszlávia igencsak elmaradott részei, ahol még a múzeumi hálózat kiépülése sem fejeződött be. Szerbiában ezzel szemben éppen az utóbbi néhány évtizedben indultak meg nagyobb intenzitással a bizánci feltárások

109

. E települések pusztulása ugyan éppen korszakunk határára esik, mégis számos párhuzamosítási lehetőség adódik a kárpát-medencei leletanyaggal. A Cáriéin grad-i erődített palotakomplexum területén például több helyen is előkerültek avar nyílhegyek, lószerszám-tartozékok

110

, egyértelművé téve a 6-7. század fordulójára keltezhető pusztulási réteg keletkezésének körülményeit. Az avarok és szláv szövetségeseik pusztításának menetét tudta pontosítani J. Kovacevic a bizánci településfeltárások numizmatikai anyagának össze1953.; uő.: Vizantiski Singidnunum. ZRVI 3(1955) 1-13. old.; Barisic (1956) 73-86. old.; uő.: „Monemvasijska hronika" о doseljavanju Avaro-Slovena na Peloponez 587. GSBI 3(1965) 95-109. old.; Dragqjlovid, Dragoljub: Pseudo Cezarijevi Fisonci ili Podunavci. RVM 21-22 (1972-73) 29-34. old.; Ferluga, Jadran: Vizantiska uprava u Dalmaciji. SAN, Monographies, Tome 291. Institut d'Etudes Byzantines. No. 6. Beograd 1957.; uő.: Vizantija i postának najranijih juznoslovenskih drzava. ZRVI 11(1968) 55-65. old. t 104 Constantine Porphyrogenitos: De administrando Imperio. Szerk.: Moravcsik Gyula - Jenkis, R. J. H. Magyar -görög tanulmányok 29. Bp. 1949.129-161. old. 105 Novakovid, Relja: Odakle su Srbi dosli na Balkansko poluostrvo? Beograd 1977. 106 Kovaieviè (1967) 278-444. old.; KovaSeviè (1981) 109-124. old. 107 Csak egészen szórványos emlékeket tud felvonultatni: Andjeliè (1959) 175-178. old.; Miletid (1963) 157-160. old.; Mijoviè, Pavle: Pradavne i davne kuture Crne Gore. Leksikografski zavod Crne Gore. Bibliotéka Monténégrine 4. Titograd 1987,146-148. old.; 108 A szerbek koraközépkori települési területére lásd a következő térképeket: Cirkoviè, szerk. (1981) 161. old.; Novakoviè, Relja: Gde se nalazila Srbija od VII do XII véka. Problemi i znanja (Istorijsko-geografsko razmatranje). Beograd 1981,47,103,148. old. levő térkép. 109 E kutatások részletes ismertetése túlnőne dolgozatom keretein. Csak a legfontosabb, vagy részletes bibliográfiával rendelkező müveket emelem ki: Spremo-Petroviè, Nevenka: Proporcijski odnosi u bazilikama ilirske prefekture. ArheoloSki institut. Posebna izdanja, knj. 7. Beograd 1971.; Canak-Mediê, Miika: Gamzigrad. Kasnoanticka palata. SaopStenja Republiikog zavoda za zaStitu spomenika kulture SR Srbije XI, Beograd 1978.; Kondid - Popovtó (1977); 110 Kondiè-Popovtè (1977) XXVIII. tábla 99-105. I 515