A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Takács Miklós: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán félsziget kapcsolatai a 7–9. században. A jugoszláviai kutatások újabb eredményei

hasonlítása alapján

111

. Kiderült, hogy téves az a múlt század óta számos alkalommal elismételt elgondolás

112

, amely a határvédelem végleges összeomlását Phocas császár (602-610) idejére tette, mivel több erődítményben is még fellelhetők pénzei. A leletanyag alapján inkább F. Barigic vélekedése

113 tűnik elfogadhatónak. О ugyanis írott forrásanyag újraösszehasonlítása alapján Herakleios uralkodásának elejére valószínűsítette a végleges elenyészés időpontját. J. Kovacevic egy másik, számunkra szintén igen tanulságos elemzésében

114 a szórványként múzeumba került, boszniai és dalmáciai avar leleteket, illetve az avarokat jelző, „Obar" típusú helyneveket vetette össze az antik úthálózattal. Kiderült, az emlékanyag az utak vonalához illeszkedik. Azaz, a logikusnak tűnő végkövetkeztetés szerint az avarok módszeresen megszállták az Adriaitenger felé vezető utakat. A 7-9. századi Kárpát-medence és a Balkán-félsziget közti kapcsolatokat elemző szerbiai munkák ismertetésekor nem kerülhetem meg azt a kérdést, hogy az ottani kutatók körében milyen visszhangot keltett a déli Nagy Moravia elmélete

115

. Válaszként először annak a lehetősége is felmerülhet, hogy e feltevésről a könyv- vagy folyóiratellátás esetlegességei miatt Belgrádban tudomást sem szereztek, mivel nem találkozni az elmélet említésével. E nézetet azonban cáfolja V. Popovic, aki több munkájában is utalt

116 a déli Nagy Moravia feltevésére, pontosabban ennek első, Boba I. féle megfogalmazására

117

. V. Popovic e helyeken nem mond értékítéletet az elméletről. Csak Boba I. azon fejtegetésével

118 száll szembe, hogy a Macvanska Mitrovicán (a középkori Szerémváron) feltárt bazilika egyik gazdagabb sírja lenne azonosítható Method temetkezési helyével. A figyelmesebb olvasás során mégis könnyen kitűnik, hogy e feltevéssel nem ért egyet. Mivel V. Popovic nem fogalmazta meg óvatos elutasításának okait csak munkahipotézisként szeretném felvetni, hogy ebben közrejátszhatott a szerb történetírásra és régészetre nagy hatást gyakorló J. Cvijic földrajzi elemzése

119 a 111 Kovaíevic, Jovan: Arheoloski prilog preciziranju hronologije slovenskog naseljavanja Balkana. Simpozijum: Predslavenski etniëki dementi na Balkanu u etnogenezi J űzni h Slovena. ANU BiH, knj. XII. Posebna izdanja. Centar za balkanoíoska ispitivanja, knj. 4. Sarajevo 1969 57-83. old. 112 E kutatókat ismerteti: BariSiè (1956) 73. old. 113 BariSic- (1956) 73-88. old. 114 Kovaceviè, Jovan: Avari na Jadranu. MatSADJ 3(1966) 53-81. old. 115 A déli Nagy Moravia problematikáját tárgyaló, nagyszámú munka egybegyűjtése túlnőne dolgozatom keretein. Csak néhány fontosabb műre hivatkoznék: Boba, Imre: Moravia's History Reconsidered. A Reinterpretation of Medieval Sources. The Hague 1971; Püspöki Nagy Péter: Nagymorávia fekvéséről. Valóság 21(1978)/11 3-25. old.; Kristó Gyula: Levédi törzsszövetségétől Szent István államáig. Bp. 1980. 161-166, 195. old.; Senga Toru: Moravia bukása és a honfoglaló magyarok. Századok 117(1983), 307-343. old. 116 Popovid, Vladislav: „Metodijev" grob i episkopska crkva u Macvanskoj Mitrovici. Starinar N. S. 24-25 (1973-74) 265-268. old.; uő.: Préface. Continuité culturelle et tradition littéraire dans l'église médiéval de Sirmium. In: Ercegoviè-Pavlovic, Slavenka: Les nécropoles romaines et médiévales de Macvanska Mitrovica. Sirmium XII. Beograd 1980,

1, old. 117 Boba Imre: Moravia's... i. m. 118 Boba Imre The Cathedral Church of Sirmium and the Grave of St. Methodius. In: Berichte über den II. Internationalen Kongress für slawische Archäologie, 3. kötet. Berlin 1973. 393-397. old. 119 Cvijiè, Jovan: Balkansko poluostrvo i juznoslovenske zemlje - osnovi antropogeografije 1., Beograd 1922.; Lutovac, Milisav V.: Cvijiceva zasluga za unapredjenje drustvenih nauka u nas. In: Naucno delo Jovana Cvijica. Povodom pedesetogodisnjice njegove smrti. Szerk.: Lukié, Radomir et alia. SAN, Naucni 516 I