A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Takács Miklós: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán félsziget kapcsolatai a 7–9. században. A jugoszláviai kutatások újabb eredményei

mert a 9. századi csontvázas sírok leletanyaga, főként a frank importtárgyak

95 révén, szorosan párhuzamosítható a Délnyugat-Dunántúl leleteivel. Egy további, kellőképpen még fel nem dolgozott résztéma a két terület kerámiájának az összevetése. Pedig egy ilyen vizsgálat talán a Pribina - Kocel féle vazallus fejedelemség népességének összetételéről is szolgáltathatna új adatokat. Továbbá néhány dalmáciai sírban az avar illetve 9. századi temetők

96 alapján jól ismert, agancsból faragott só- vagy kenőcstartó tégely is előkerült.

97 Ezeket feldolgozójuk, J. BeloSevic helyesen a Kárpát-medencei párhuzamaik bevonásával igyekszik elemezni. Értelmezni, vagy rendeltetésüket meghatározni azonban ő sem tudja. Továbbá nehéz magyarázatot találni arra is, miért karcoltak egy részükre bikák vagy bikafejű lovak által körbe vett „életfát". Ezzel kapcsolatban kell megjegyeznem azt is, hogy felbukkant - igaz, a horvát tudományos élet peremén - egy olyan, igencsak megalapozatlannak tűnő elgondolás

98 is, amely az avar párhuzamoktól elvonatkoztatva e tárgytípust a horvátok iráni származásának a bizonyítására szeretné felhasználni. A korszakunkat elemző szerb szakirodalmat ajánlatosnak tűnik kettéválasztani, és külön-külön tárgyalni a 7. - 9. századi szerbek balkáni történetére illetve a Kárpátmedence déli részére vonatkozó elemzéseket. A szerb történetírásra egyáltalán nem jellemző a horvát kollegákhoz hasonló dinamizmus a balkáni megtelepedés utáni korszak tárgyalásában. A 7-9. század egy hagyományosan érdektelennek tartott időszak, mivel egyrészt távol esik a középkori szerb történelem fénykorától, a Nemanjida királyság korszakától (12. század vége - 15. század közepe),

99 másrészt pedig a szerbek ekkor eléggé alárendelt szerepet játszottak a bolgár vagy bizánci szomszédaikhoz képest

100

. Ennek megfelelően az újabb kutatók szinte kivétel nélkül átveszik a két világháború közt

101 munkálkodó szerb történészek eredményeit. így még a korszakra vonatkozó bizánci forrásanyag gyűjteményes, részletes kommentárokkal ellátott kiadása

102 sem hozott tudományos áttörést. Továbbá a Belgrádban élő, néhai G. Ostrogorsky körül kialakult bizantinológus iskola tagjai is csak érintőlegesen foglalkoztak népük történetének ezen korszakával.

103 Talán e helyzettel is magyarázható, hogy a 95 Beloseviè (1980) 98-109. old. 96 Bóna (1971) 317. old.; Török Gyula: Sopronkőhida IX. századi temetője. Fontes Archaeologicae. Bp. 1973,47-49. old. 97 Beloseviè (1980) 125-128. old. - összesen 2 db a Nin - Édrijac-i temető 161. illetve 180. sírjából. 98 Smiljanic, Franjo - Sambunjak, Slavomir: О besmrtnosti i syjetlosti kazuju kosti. Dometi (Rijeka) 1982/12 67-76. old. 99 E korszakról lásd a közelmúltban megjelent, reprezentatív összefoglalást: Blagojeviè, MiloS - Petkoviè Sreten: Srbija u dóba Nemanjica. Od knezevine do carstva 1168-1371. Beograd 1989. 100 èirkovid, Sima: Srbija izmedju Vizantijskog carstva i Bugarske. in: Ùrkoviè, szerk. (1981) 156169. old. 101 Jirecek - Radoniè (1922): Stanojevié, Stanoje: Istorija srpskog naroda. 3., átdolgozott kiadás. Beograd 1926; èorovic (1933) 3-87. old. 102 Barisic, F. - Rajkovic, M. et alia: Vizantiski izvori za istoriju naroda Jugoslavije 1. SAN Posebna izdanja 241. Vizantinoloski institut, knj. 3. Beograd 1955. 103 Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ilyen tanulmányok egyáltalán nem születtek volna. Értekezett erről maga G. Ostrogorsky is: Porfirogenitova hronika srpskih vladara i njeni hronoloski podaci. Istorjiski casopis 1(1948) 24-29. old.; Továbbá ilyen témát elemzett még pl.: Bartëiè Franjo: Őuda Dimitrija Solunskog kao istoriski izvor. SAN Posebna izdanja, knj. 219. Vizantinoloski Institut, knj. 2. Beograd 514 I