A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Takács Miklós: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán félsziget kapcsolatai a 7–9. században. A jugoszláviai kutatások újabb eredményei

ge, így az itteni fő művek a belgrádi megközelítéseket tükrözik.

7 A jugoszláviai középkor-kutatás e sajátos, nemzeti megoszlását nemcsak azért kell ismételten hangsúlyozni, mert a magyarországi kutatók erről gyakran hajlamosak megfeledkezni, hanem sokkal inkább azért, mert bizonyos esetekben az egyes elméletek körül kirobbant vitákat ezen öt vagy hat nemzeti iskola egymás iránti viszonya is motiválta. Hasonló okoknál fogva kapott áttekintésemben igen nagy szerepet az egyes vélekedések szellemi vagy politikai hátterének ismertetése. Talán nem is szorul bővebb magyarázatra, miért. Kelet-Közép-Európához hasonlóan Délkelet-Európában is több mint másfél évszázadnyi hagyománya van a nemzeti ideológiák vagy politikai követelések „történelmi vetületben" való megfogalmazásának.

8 így az egyes kutatási eredményeket pontosan és árnyalataiban csak ezen „háttérinformációk" segítségével lehet megérteni. A jugoszláviai történetírás legfontosabb jellemzője a nyolcvanas években a régebbi korok iránti érdeklődés újjáéledése, amit például az is jelez, hogy számos régebbi összefoglalás reprintben is megjelent.

9 A középkor jugoszláviai „újrafelfedezésének" jelenségét nem kívánom bővebben elemezni, mivel annak gyökerei az aktuálpolitikai közgondolkodás (a 45 éve közkedveltté tett szóhasználat szerint: az ideológia) átalakulásáig nyúlnak vissza. Annyit azonban mégis ki kell emelnem, hogy a Jugoszláv Kommunista Párt által propagált, hivatalos jugoszláv érzület (a „testvériség-egység")

10 elhalványodása miatt jelenhettek meg ismét a középkor-kutatásban olyan nézetek,

11 amelyek a politikai csatározásokban is érvként használhatók fel. A szerb történészek körében így ismét egyre népszerűbb azon szemlélet, amely szerint a déli szlávok régebbi történetében csak és kizárólag a szerb fejlődés a mérvadó, a többi nép pedig csak olyan mértékben elemzendő, amennyiben ott szerb hatások mutathatók ki.

12 A horvát, szlovén, macedón illetve a bosnyák és montenegrói történetírás egy részében viszont egyre erősebb az igény a nemzeti sajátságok körülbástyázására valamint a nemzeti fejlődés kezdeteinek az egyre távolabbi múltba helyezésére. E közhangulat teszi érthetővé a nagyszámú délibábos elképzelés megszületését vagy újrafogalmazását is. így igen sok helyen feltűntek vagy újrafogalmazódtak a kontinuitás-elméletek: 7 Kovaceviè (1967) 27M44. old.; Vukcevid, Nikola: Etntëko porijeklo Crnogoraca. Beograd 1981. Glomaziè, Milisav: EtniCko i nacionalno bide Crnogoraca. Beograd 1988.; Jovanoviè, Batric: Crnogorci о sebi. Beograd 1986. 8 Arató Endre: A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája. Bp. 1983,11-27,56-71. old.; 9 §Bid, Ferdo: Pregled povijesti hrvatskoga naroda, 3. kiadás, Zagreb 1962, reprint: Zagreb 1975.: uő.: Povijest Hrvata u vrijeme narodnih viadara. Pretisak izdanja iz 1925. Zagreb 1990.; Gruber, Dane: Povijest Istre, Zagreb 1924, reprint h. é. п.; Jirecek, Konstantin - Radonic. Jovan: Istorija Srba 1. Beograd 1922., reprint: Beograd 1978.; Stanojevic, Stanoje: Istorija srpskog naroda. 3., átdolgozott kiadás. Beograd 1926., reprint: Beograd 1989. 10 Röviden de igen pontosan meghatározta ezen ideológia célját Mimics Károly: A nemzeti kisebbségek kisajátítása с írásában (Magyar Nemzet 1990. szeptember 10., 7. old.). Ezek szerint: „A háború titántól 1974-ig, hol rejtegetett, hol nyíltan kimondott gondolat volt, hogy néhány nemzedék átnevelése után lehetséges lesz az új, egységes, jugoszláv államnemzet kialakítása." 11 Az 1945 utáni horvát történetírásban pl. előbb az ún. emigráns történetírók körében jelentek meg ilyen nézetek: Mandic, Dominik: Hrvati i Srbi, dva razlicita naroda. München - Barcelona 1971.; reprint: Zagreb 1990. 12 Mitroviè, Jeremija D.: Narodnosna svest u Srba. Beograd 1989,17-25. old. szerint Rascia már a 9. században is vezető szerepet játszott a délszlávok közt. Nenadoviè, S. M.: Arhitektura u Jugoslaviji od IX XVIII veka i glavni sponsernd naroda Jugoslavije izvan njenih granica. Beograd 1980. pedig a szerb építészet függvényében tárgyalja a horvátországi romanikát és gótikát. 504 l