A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Istvánovits Eszter: Adatok a Felső-Tisza-vidék 4–5. századi történetéhez a tiszadobi temető alapján
során megrongálták. Az edények elhelyezésének módja és száma, a tarsolyba tett érmek jelenléte - kiegészítve e jelenségeket a fésűk és állatcsontok 52 hiányával, valamint a fegyverekről elmondottakkal - arra utal, hogy a tiszadobi népesség (legalábbis egyik etnikai komponense) a tárgyak nagyfokú tipológiai rokonsága ellenére távol állt a marosszentannai, illetve vele közeli rokon népességtől, mint arra már a tájolással kapcsolatban is felhívtam a figyelmet. Hogy a marosszentannaiakkal rokon etnikumnak is szerepe lehetett a tiszadobi népesség kialakításában, arra a mellékletek közül a csont tűtartók utalnak, melyek a Marosszentanna-Csernyahov kultúra legjellegzetesebb tárgyai közé tartoznak, s előzmény nélkül jelennek meg a Felső-Tisza-vidéken. Ékszerek:'A temető rablottsága megnehezíti a viseleti tárgyak értékelését, mivel éppen ezek miatt fosztogatták a sírokat. A viselet rekonstrukcióját, a tárgyak párhuzamait, tipológiáját másutt kívánom tárgyalni. 53 Hamvasztásos temetkezések A tiszadobi ásatás során 3 esetben találtunk kalcinált emberi csontokat tartalmazó urnát (16/a., 32. és 37. sír) (2. kép 1.). Két ízben egy-egy edényben, a 32. sír esetében két egymás melletti edényben helyezték el a maradványokat. Valamennyi kerámia közös jellemzője, hogy kézzel formáltak, töredékesek (peremük hiányzik), sekély mélységben, a humuszban kerültek elő, a hamvakon kívül egyebet nem tartalmaztak, s mindegyiken másodlagos égés nyomai fedezhetők fel. Kronológiai helyzetük kérdéses, mivel azonban csak a bemutatott temető területén fordultak elő, fel kell tételeznünk, hogy összetartoznak a többi sírral. Erre utal technikai megoldásuk és formájuk is. A Marosszentanna-Csernyahov kultúra temetőinek túlnyomó többsége birituális. Előfordul olykor, hogy egy-egy temetőben hiányoznak a hamvasztásos sírok, 54 , vagy csak kis számban találják ezeket (a sírok kevesebb, mint 1/3-ánál) 55 . Megállapítható, hogy a kultúra DNy-i és ÉNy-i területén ritkábban megfigyelhető a hamvasztásos rítus. Ennek alapján felmerült annak lehetősége, hogy a különbséget lokális színezetként értékeljük. A megoldás kulcsát a kutatás a kultúra kialakulásának kérdésével kapcsolta össze. A kétféle rítus okát a több gyökerű kultúrán belül a különféle etnikumok hatására vezette vissza. A hamvasztás hiányát az erőteljesebb szarmata hatással Gombás András a 6. sír leírásánál említ ugyan állatcsontokat, azonban ezek másodlagos helyzetben kerültek elő, valószínűleg valamelyik közeli telepobjektumból származnak. 53 Lásd 2. jegyzetet! 54 Holmszkoje, Ranzsevoje, Kamenka-Ancsokrak, Gyedovscsina, Krinyicski, Zajacsevka, Csisztyilov, Vinogradovka, Gyerevjannoje, Zsovnyin, Marosszentanna, Marosvásárhely, Palatka, Izvoare stb. Gudkova, A. V. - Fokejev, M. M. 1984. 73. Szimonovics, E. A. - Kravcsenko, N. M. 1983.13. Kovács István 1912. Kovács István 1915. Ion lonitfi 1966. 220. Hogy ezek némelyikében is lehetett hamvasztásos sír, amely azonban sekélyebb mélysége miatt elpusztult, arra példaként Bóna István 1986. 115. éppen a marosszentannai temetőt idézi. 55 Viktorovka II., Furmanovka, Danyilovka Balka, Csernyilov Russzkij stb. - Gudkova, A. V. - Fokejev, M. M. 1984. 73. A két rítus arányára lásd Szimonovics, E. A. - Kravcsenko, N. M. 1983. 12-14. Baran, V. D. 1981. 66-70. 39
