A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Istvánovits Eszter: Adatok a Felső-Tisza-vidék 4–5. századi történetéhez a tiszadobi temető alapján

magyarázták. 56 Mások inkább kronológiai differenciát sejtettek a birituális temetők kétféle rítusa mögött. 57 A tiszadobi sírok a mellékletek hiánya miatt a kérdésre nem adhatnak választ; akár etnikai, akár kronológiai, akár mindkét tényező magyarázhatja feltűnésüket. A Marosszentanna-Csernyahov kultúra urnás sírjai több vonásukban hasonlíta­nak a Tiszadobon megfigyeltekhez. A temetkezések általában jóval sekélyebbek a csontvázak előkerülési mélységéhez képest. 58 A hamvakat tartalmazó edény rendsze­rint nem ép: pereme, alja vagy oldala hiányzik. Többségük - 61,1 % - melléklet nél­küli. 59 Az urnákat két nagy csoportba lehet sorolni: egyik részüknél megfigyelték az edények másodlagos égését, a másik hányaduknál égésnyom nincsen. Ezt a lényeges rítusbeli eltérést kétféle kulturális eredetre vezetik vissza: míg az előbbi a Przeworsk kultúrára jellemző, addig az utóbbit a Lipica kultúra sírjainál figyelték meg. 60 A Prze­worsk hatást esetünkben sem zárhatjuk ki. 61 A sírok elhelyezkedése, a temető szerkezete Mivel a tiszadobi temető sírjainak valószínűleg eléggé nagy hányada a földmun­kák során elpusztult, s az 1964-es ásatás alkalmával feltárt temetkezések helyzetét sem ismerjük a többihez képest, ezért a temető szerkezetéről csak nagyon keveset mond­hatunk. A kis esetszám ellenére úgy tűnik, hogy mind a D-É-i, mind a Ny-K-i tájolású sírok nemek szerint elkülönülnek. Az előbbiek közül csoportot alkot a 18. és 19. (a két legelőkelőbb), valamint a 20., 23., 27. és 28. női sír, s mintegy körülöttük helyezkednek el a férfiak temetkezései (13., 14., 15., 31. és 34. sír) 62 . Utóbbiak közül a 34. fegyveres férfi a D-i szélen feküdt. A közeli rokon tiszakarád-inasai temetőben az ásató ugyan­csak azt figyelte meg, hogy a pajzsos férfi sírok a temető D-i szélén kerültek elő. 63 A Ny-K-i orientációjú 17., 22. és 24. férfi sír sort alkot, s ugyancsak egymás mellett talál­tuk meg a 35. és 36. női sírt. A sírok nemenkénti elkülönülését figyelte meg I. Ionisa az indenpendentai teme­tőnél. 64 56 Gudkova, A. V. - Fokejev, M. M. 1984. 73., 84-85. 57 Gh. Diaconu 1960. Gej, O. A. 1986. 78. 58 Szimonovics, E. A. - Kravcsenko, N. M. 1983. 12-14., 41. 59 Nyikityina, F. F. 1985. 67., 71. 60 Szedov, V. V. 1979. 89. Szimonovics, E. A. - Kravcsenko, N. M. 1983. 45. Diaconu G. 1961. 422-Ш., 428. 61 A Marosszentanna - Csernyahov kultúra sírjaiban a fegyverek csak kivételesen fordulnak elő. Ezek feltűnését a kutatók többsége a Przeworsk kultúra hatásával kapcsolta össze - Gh. Diaconu 1964. 473. Fjodorov, G. B. 1960, 285. Más elképzelések szerint - Bóna István 1986. 131-132. - e fegyverek ugyancsak a gót etnikumtól való eltérést jelzik, azonban a Felső-Tisza-vidéken a gepidákhoz köthetők. A tiszadobi temető leletei közt más olyan tárgyak is előkerültek, amelyek a Przeworsk kultúrával mutatnak kapcsolatot. így pl. a 22. sír egymásba fűzött vaskarikái, a 21. sir ún. gomba alakú borostyán csüngője stb. 62 Az antropológiai anyag meghatározását Pap Ildikónak (Természettudományi Múzeum) köszö­nöm. 63 Lovász Emese szíves szóbeli közlése. 64 IonIoni(ä 1971.42. 40

Next

/
Thumbnails
Contents