A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Istvánovits Eszter: Adatok a Felső-Tisza-vidék 4–5. századi történetéhez a tiszadobi temető alapján

A 14. sír esetében nemcsak a kapcsok utalnak koporsó használatára, hanem a sírfolton belül jól kivehető elszíneződés is. Ehhez hasonlót regisztráltunk a 18., 19. és 34. sírnál (5. kép). A Tiszadobon megfigyelt öt koporsós temetkezés mindegyike a D-É-i, illetve DNy-ÉK-i tájolású csoporthoz tartozott,

43 mind nők (18., 19. és 23. sír), mind férfiak (14. és 34. sír) esetében előfordult. A koporsók eléggé nagy méretűek: 14. sír: 60 cm x 200 cm 18. sír: 80 cm x 150+x cm (a végét bolygatták) 19. sír: 60 cm x 175 cm 34. sír: 60 cm x 220 cm A koporsók lefelé szűkültek, felső szélességük 80 cm körüli lehetett, alul 60 cmre szűkültek. Az edénymellékletet a koporsóban helyezték el (18. és 34. sír). A 34. sír esetében a koporsón belül fehér porlékony maradványokat is megfigyeltünk, ami talán arra utal, hogy bőrrel vagy textillel beburkolva helyezték bele a halottat. A vázak helyzete A nagyfokú bolygatottság a testhelyzetek értékelését nem teszi lehetővé. Megállapítható azonban, hogy egy sírba minden esetben csak egyetlen halottat temettek el. Általában jellemző a hanyatt fekvő, nyújtott testhelyzet, kinyújtott végtagokkal. (5., 6., 8., 11., 14., 19., 33., 34. és 35. sír) Az előbbiek mellett a következő változatok fordultak elő: 1. A bal kéz a medencén (25., 28. és 31. sír - 5. kép). 2. Gombás András feljegyzése szerint a 2. és 12. sírban a halott kezét a vállhoz hajlították. 3. Egy esetben (10. sír) ugyancsak ő említi, hogy „a lábak jobbra elhajoltak". Talán enyhén zsugorított testhelyzetről lehet szó. 4. Míg az eddigiek D-É-i tájolásúak, egy Ny-K-i orientációjú temetkezésnél (36. sír) a lábak keresztezték egymást (4. kép). A kárpát-medencei szarmaták temetkezési szokásairól e vonatkozásban szinte egyáltalán nincsenek információink. Steppei rokonaiknál a középső- és későszarmata időszakban (i.e. 2. - i.sz. 4. sz.) egyaránt előfordul, hogy a kezet a medencén találják meg.

44 A későszarmata periódusban a keresztbetett lábra is vannak adataink.

45 Nem tudunk azonban olyan esetről, amikor a kezet a vállhoz hajlították. A Marosszentanna-Csernyahov kultúra temetkezéseire a hanyatt fekvő, nyújtott testhelyzet a jellemző, bár gyakran regisztráltak ettől eltérőeket is, olykor hason fekvő, vagy oldalán eltemetett halottakat.

46 A kéz, illetve kezek kisebb-nagyobb mérvű behajlítása nem ritka eset, de gyakoribb, hogy - akárcsak esetünkben - csak az egyik 43 A bolygatottság és rablottság a sírok többségénél a jó megfigyelést nem tette lehetővé. Aligha tévedek azonban, ha úgy gondolom, hogy a D-É-i csoport sírjainak többségében koporsóban temették el a halottat. 44 A későszarmata periódusban (i. sz. 2-4. sz.) a sírok 1/5-énél figyelték meg a jelenséget a Volga és Don közötti területen. Moskova, M. G. 1989.192. Moskova, M. G. 1989/a. 179. 45 A sírok több mint 3%-a a Don és a Volga közt. Moskova, M.G. 1989.192. 46 Kovács István 1912. 37