A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Fejér Gábor: Népvándorláskori fakoporsók Eurázsiában

nálat és a koporsóhasználat között oksági összefüggés nincs, pontosabban, a koporsó­használt nem feltételezi a ládahasználatot. A feltevés talán újabb szemantikai kutatá­sok megindítását tehetné szükségessé. Bár klasszifikációs tényezőként természetesen nem szerepeltethető, a tárgyformák funkcionális egymásrahatását a későbbiekben ki fogjuk használni. A számításba jöhető osztályozási szempontok közül így a technológia, valamint a szerkezet kínálkozik leginkább célravezetőnek. Mindenekelőtt az alkalmazhatóság korlátait kell megfogalmaznunk. Sem a technológia, sem a szerkezethasználat nem tekinthető etnikus specifikum­nak, hanem sokkal inkább tér és idő függvénye. Az ókori rabszolgatartó társadalmak társadalmilag egyértelműen alávetett helyzetű iparosai nem alkottak etnikailag homo­gén rétegeket, de nem bizonyítható ez a szolgálónépek 25 esetében sem. Ugyanakkor e korai korok (miként a népvándorláskor is) iparos tevékenységtípusairól (a néprajztu­dományban használatos házimunka - háziipar - specialista munka - kisipar termi­nológiákkal élve 26 ), s az ipar azok szerinti strukturáltságáról úgyszólván semmit sem tudunk. 27 A probléma feloldása igen kívánatos lenne, ugyanis a készítőnek az iparos tevékenységrendszeren belül elfoglalt helyzete - a recens gyűjtések szerint 28 - szigni­fikánsan összefügg a technológiával. Tételesen: a szerszámok differenciálódása, illetve azok ismerete nem eredményezi feltétlenül a szerszámhasználat azonos fázisú diffe­renciálódását. 29 Mindamellett, a szerszámok differenciálódása, valamint azok terjedésének üteme és módja sem tisztázott kellőképpen. Az elemzésünket illetően különös fontossággal bíró balta-fejsze esetében ennek hiánya mégsem okozhat komoly gondot. A balta az emberiség legősibb szerszáma, azonos elven működő darabok már az alkalmi, illetve egyetemes szerszámok között is megtalálhatók. 30 Világszerte általánosan elterjedt, 31 25 Erre nézve 1. Heckenast Gusztáv 1970. párhuzamokkal és a vonatkozó irodalommal. 26 A fogalommeghatározásokra nézve L Szolnoky Lajos 1979. 505., Domonkos Ottó 1980. 209., Ju­hász Antal é. n. 72., Fejér Gábor (1990. a.) 7-8. 27 A vonatkozó munkák egyébként egzakt mgállapításai (vö.: pl.: Rudenko, Sz. I. 1962. 53., Hensel, Witold 1965. 166-191., Paulsen, Peter -Schach-Dörges, Helga 1972. 3-45., K. Csilléry »ára 1982. 54-55., 75-77., Győrffy György 1986. 219-220., Pigott, Stuart 1987. 276., Bartha Antal 1988. 59-66., László Gyula é. n. a. 79., 337-348., 360., é. n. b. 44.) lényegében csak azt közlik, hogy létezett ipar, ami viszont kézenfekvő. Hogy azon belül bizonyosan voltak strukturális súlyponteltolódások, arra 1. Ritoók Zsigmond - Sarkady János-Szilágyi János György 1984.548-549. 28 Vö. K. Csilléry Klára 1951. 234., 242., 1982. 76., Fejér Gábor (1990. a.) 107-109. 29 Fejér Gábor (1990. b.) 7. 30 Childe, V. G. 1949. 8-11. 31 A vizsgált területre vonatkozó adatokat 1. Koeppen, Alfred - Breuer, Carl 1904. 51-54., 91., 116­117., 156., 181-185., Aldred, Cyril 1954, 687-690., 1956. 228-233., Rudenko, Sz. I. 1960. 214., 1962. 52-53., Hensel, Witold 1965.171., Waspwicz, Aleksandra 1966. 54-83., K. CSiléry Klára 1972., 1982. 54-55., 75-77., Paulsen, Peter-Schach-Dörges, Helga 1972. 3-45., Pigott, Stuart 1987. 199., Lucas, A.-Harris, J. R é. n. 448. A keleti használatot a gyakran fegyverként adatolt leletek mellett (vö.: Tomka Péter 1977-78. 70-71., és László Gyula é. n. a. 79.) kellőképpen bizonyítja a füles balta (1. Erdélyi István 1967.124-125.) vájóbalta széles körű elterjedése, erre nézve 1. Erdélyi, István 1982.154-157. A vájóbalta csak igen szűk körben hasz­nálatos kizárólagosan, tehát a balta vagy fejsze alkalmazása nélkül (Birket-Smith, Kaj 1969. 85.), minden más esetben jelenléte a hasításra, mint alapművelet elvégzésére alkalmas szerszám egyidejű használatát követeli meg. 404 <

Next

/
Thumbnails
Contents