A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Fejér Gábor: Népvándorláskori fakoporsók Eurázsiában

csak elszigetelt példákat ismerünk, ahol nem használják,

32 a fejsze differenciálódása pedig már a mezolitikumban megtörtént.

33 Bonyolultabb a helyzet a másik figyelemre érdemes szerszám, a fűrész esetében. Ismert, hogy a fűrész az ókori Közel-Kelet (mezopotámiai vagy egyiptomi) novációja, s az ókori magaskultúrák több változatát is ismerték.

34 Korántsem egyértelmű azonban elterjedése a barbarikumban. S. Pigott szerint a Hallstatt D-művelődés Heuneburg melletti hohmichelei halomsír sírkamrájának pallóit az i. e. 6. században fűrészeléssel állították elő.

35 Rugyenko, I. Sz. a noin-ulai kurgánokba temetkező hunok szerszámkészletébe tartozónak véli a fűrészt is, szemben a szkítakori paziriki halomsírokba temetkezőkkel.

36 Tekintve, hogy fűrész egyik területen sem került elő, az eljárás módszertanilag kifogásolható. A tárgyon lévő technológiai nyomokból ugyanis csak a szerszámok valamely ismert körében választható ki a megfelelő, arról nem is beszélve, hogy milyen problematikus lehet ez többszáz éves leletek esetében. A néprajzi analógiák

37 számos esetben, éppen a fűrészt illetően szemléletesen igazolják a szerszámok differenciálódásáról valamint a differenciált szerszámhasználat kettősségéről mondottakat, de erre nézve a régészeti korokig visszavezethető példánk is van. Nevezetesen a fűrész már ott van az erdőövezetben élő szlávság régészeti anyagában is,

38 ugyanakkor a fehérorosz népi kultúra még a 19. században sem ismeri.

39 A fűrész szerepének különös jelentőségét K. Csilléry Klára azon megállapításában kell látnunk, mely szerint a vájt-, ácsolt- és asztalosládák szerkezete kialakulásában a szerszámoknak alapvető szerepe van. Míg a vájt produktumok tűz- és kaparószerszám felhasználásával készültek, addig az ácsolt láda szükséges feltétele a fém fejsze, az asztalosszerkezet létrehozásának pedig a derékszögű síklapokkal határolt alkatrészelem, illetve technológiailag az ennek létrehozásához nélkülözhetetlen fűrész

40

. Bár a szerkezetalakítás technológiáktól való függőségének tényét nem tagadhatjuk, úgy vélem, a fenti fejlődésmenet-értelmezés árnyaltabb megvilágításra szorul. K. Csilléry Klára gondolatmenetének egyik sarokpontja, hogy a fejszével történő megmunkálás során a hasítással nyert lapelemek körcikk keresztmetszetűek, melyek alkalmatlanok közvetlen sarokkötés létrehozására. Ez teszi szükségessé az árokeresztéke illesztést, valamint a sarokoszlop, mint közvetítő tag alkalmazását.

41 A körcikkkeresztmetszet azonban a hasításon alapuló technológiának csak mintegy elsődleges következménye fogadható el, az így nyert lapok csupán fejszével továbbmegmunkálva jól megközelíthetik a derékszögű négyszög keresztmetszetet. A felület - egyébként valóban kívánatos - finommegmunkálása, mely a gyalu ismeretét kívánná meg, egyrészt az asztalosszerkezet létrehozásához nem feltétlen szükségszerű, másrészt az a 32 Birket-Smith, Kaj 1969. 84. 33 Childe, V. G. 1949.14. 34 Vö.: 31. jegyzet vonatkozó műveivel, továbbá Salonen, Armas 1963. 270. 35 Pigott, Stuart 1987.199. 36 Rugyenko, Sz. 1.1960. 214., 1962. 53. 37 K. Csilléry Klára 1972., 1982. 75-77. párhuzamokkal és irodalommal. 38 Hensel, Witold 1965.171., 174. 39 Márkus Mihály 1946. 318-319. 40 K. Csilléry Klára 1951. 234-238. 41 A továbbiakban a részletes hivatkozások helyett vö. 40. jegyzet. 405 >